A felvételizők alig ötöde választ igazán tudatosan

Diplomás Pályakövetési Rendszere keretében 786, a 2011/2012-es tanévben felvett elsőéves hallgató bevonásával folytatott széleskörű kutatást a Budapesti Gazdasági Főiskola, hogy feltérképezze a hallgatók motivációit a felvételi jelentkezés során, illetve megismerje továbbtanulási, munkavállalási terveiket, célkitűzéseiket.

Csak minden ötödik hallgató számít igazán tudatosnak, a pénzügy és számvitel iránt érdeklődők terveztek a leginkább előre

A felvételt nyert és beiratkozott elsősök 27%-a néhány héttel, közel fele pedig néhány hónappal a felvételi előtt döntötte el, hogy melyik szakra nyújtja be jelentkezési lapját. Megközelítőleg csak minden ötödik hallgató számít igazán tudatosnak, régóta készülve választott szakjára. A kutatás alapján a pénzügy és számvitel iránt érdeklődők terveztek a leginkább előre.

A szak iránti érdeklődés és az intézmény hírneve igen, de a rangsorok nem játszanak szerepet a döntésben

A kutatás szerint a felvételizők közel negyede az érdeklődésének megfelelő képzési területet és szakot választott jelentkezésekor. A döntésben egyformán szerepet játszott a választott intézmény hírneve (18%), valamint a diploma munkaerő-piaci értéke (18%), illetve az intézmény földrajzi elhelyezkedése is meghatározó volt (13%). Ugyanakkor a felsőoktatási intézményeket rangsoroló statisztikák (4%), a családi (3%), vagy középiskolai tanári ajánlások (1%) csak kismértékben játszottak szerepet a választásban.

Az elsőévesek több mint fele az alapszak után mesterszakon is folytatná

A válaszadó elsőévesek több mint fele tervezi, hogy az alapszak elvégzése után mesterszakon folytatja tanulmányait. Minden harmadik elsős még bizonytalan a kérdést illetően, ugyanakkor a megkérdezettek 10%-a már most tudja, hogy nem szeretne mesterszakot végezni. A válaszokból kiderül, hogy a régebben érettségizett elsőéves hallgatók bizonytalanabbak az alapképzést követő időszakot illetően.

Az elsős hallgatók majdnem fele tervez külföldi tanulmányokat

Az elsőéves hallgatók közel 40%-a tervezi, hogy külföldön is folytat majd tanulmányokat, és csak 27% zárja ki ennek lehetőségét. Ugyanakkor magas (35%) azoknak az aránya is, akik még nem tudják eldönteni, hogy szeretnének-e később külföldön is ismereteket szerezni. Azok közül, akik tervezik a külföldi képzést, minden második hallgató szakmai gyakorlaton venne részt, 37% részképzésen, míg a hallgatók tizede mesterképzését végezné el külföldön.

A válaszok alapján elmondható, minél idősebbek az elsőéves hallgatók, annál kevésbé szeretnének külföldön is tanulmányokat folytatni: amíg a 19 éves hallgatók 54%-a szeretne külföldre menni tanulni, addig a 25 évnél idősebb diákoknak mindössze 16%-a. Különbség mutatható ki az eltérő képzési területeken hallgató diákok között is: amíg a pénzügy és számvitel szakos hallgatók viszonylag alacsony arányban választanának külföldi képzéseket, addig a nemzetközi gazdálkodás és a turizmus-vendéglátás szakos hallgatók nagy arányban folytatnának külföldön is tanulmányokat.

Multinacionális cégnél, vagy más, magántulajdonú nagyvállalatnál szeretnének elhelyezkedni

Az elsősök – ha már befejezték tanulmányaikat, és Magyarországon képzelik el munkavállalásukat – a legnagyobb arányban valamilyen multinacionális cégnél, vagy más, magántulajdonú nagyvállalatnál szeretnének elhelyezkedni. Megközelítőleg ugyanannyi hallgató szeretne a közszférában dolgozni, mint saját vállalkozást indítani. A legnagyobb vállalkozó kedvvel a turizmus-vendéglátás szakos hallgatók rendelkeznek, 35% indítana saját vállalkozást. A legkevésbé preferált a non-profit szféra az elsősök körében, a közszférában pedig csupán minden századik hallgató szeretne szerencsét próbálni.