A magas vérnyomás 3 M-je: Mérj! Mozdulj! Monitorozz!

Mérj!

A Magyar Hypertonia Társaság felmérése szerint Magyarországon a 8,3 millió felnőtt lakosból 3,5 millióra becsülhető a magas vérnyomásban szenvedők száma, akik közül sokan nem is tudnak az állapotukról. Ennek legfőbb oka, hogy a hipertónia ritkán jár zavaró tünetekkel. Ma már, a könnyen beszerezhető vérnyomásmérőkkel ki-ki magának is ellenőrizheti az értékeit, mégis gyakori, hogy egy rendelői mérés során derül fény az emelkedett vérnyomásra. Ekkor sem kell azonban megijedni!

Dr. Kapocsi Judittól, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistájától megtudható, hogy magas vérnyomásról csak akkor beszélhetünk, ha térben és időben egymástól elkülönítve ellenőrizzük a vérnyomást, és azt találjuk, hogy nyugalmi állapotban végzett legalább két, három mérés során a vérnyomás értéke  140/90 Hgmm, vagy ennél magasabb. Ekkor lenne igazán fontos kivizsgáltatni magunkat. A kivizsgálásnak azonban nem szabad kizárólag a vérnyomásmérésre szorítkoznia, a laborvizsgálatoknak, a 24 órás vérnyomásmérésnek, az EKG-nak és más kiegészítő vizsgálatoknak az a szerepe, hogy a kardiológus felmérje a szervezet állapotát, megállapítsa, okozott-e már valamilyen következményes problémát a magas vérnyomás.

Mozdulj!

Ha diagnózis születik a magasvérnyomás-betegségről, tudnunk kell, hogy a kezelés ettől kezdve feltétlenül szükséges, ugyanis a kezeletlen állapot súlyos betegségekhez vezethet. A magas vérnyomás szövődményként okozhat veseelégtelenséget, szívinfarktust, agyvérzést és más szív- és érrendszeri megbetegedést, amelyek akár végzetessé is válhatnak. A hipertónia tudniillik az egyik legsúlyosabb rizikófaktora a szív-érrendszeri megbetegedéseknek, és az ebből eredő halálozásnak.

– Vagyis kiemelten fontos az orvos által elrendelt kezelés, azonban tudni kell, hogy ez 160/100 Hgmm alatti vérnyomásnál, szövődmények nélkül és társbetegségek hiányában kifejezetten életmódkezelés, e fölötti vérnyomásnál életmódkezelés is – a gyógyszeres kezelés mellett. Ez utóbbi általánosságban akkor indokolt, ha az életmódkezeléssel 3 hónap alatt a célérték elérése nem sikerült, illetve magasabb vérnyomásértékeknél, társbetegségek és vagy szövődmények megléte esetén – hangsúlyozza dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke. – Az életmódkezelés egyik része a mozgásterápia, amely magas vérnyomás esetén a lehetőleg minden nap végzett közepes intenzitású kardiomozgásra (intenzív sétára, futásra, kerékpározásra, úszásra) épül. 140-160 Hgmm közötti magas vérnyomásban a rezisztencia-edzés, vagyis a súlyokkal végzett gyakorlatok (akár szabadsúlyosak, akár kötöttpályásak) nem befolyásolják káros irányban a vérnyomást.

Az életmódkezelés másik fontos eleme a táplálkozási iránymutatás, összefüggés van ugyanis a túlsúly és a magas vérnyomás közt, és bizonyított tény, hogy a normál testsúly felett a fogyás 10 kg-ként 5-20 Hgmm-rel csökkenti a vérnyomást. Hasonló ok, vagyis a vérnyomás csökkentése miatt ajánlatos visszaszorítani a só- és a transzzsírok, az alkohol fogyasztását. Ezen felül jó hatású lehet a szervezet általános állapotára a stressz kezelése is, amelyhez ma már számos jó módszer elsajátítható.

Monitorozz!

A szakemberek szerint az egyén életmódja, általános egészsége és társbetegségei mind komoly hatással vannak a vérnyomásra. Bármelyik elem változásával a vérnyomás is változhat – jó és rossz irányba is. Magas vérnyomás betegeknek éppen ezért különösen fontos a rendszeres, orvos által végzett vérnyomás ellenőrzés és más, a kardiológus által elrendelt vizsgálatok. Megfelelő életmód mellett ugyanis a vérnyomás csökkenése akár az esetlegesen mellé szedett vérnyomáscsökkentő gyógyszerek dózisának csökkentése mellett is szóba jöhet, és fordítva is igaz az összefüggés: rossz irányú életmódváltozás és/vagy társbetegségek fellépte a szükséges gyógyszerelés emelését, váltását eredményezhetik.

(Forrás: Budai Kardioközpont)