A magyarok nem bírják ki vásárlás nélkül

A Ne Vásárolj Semmit Napnak Magyarországon immár hétéves hagyománya van. A GfK Hungária a Tudatos Vásárlók Egyesületével együttműködve 2007 januárjában egy 1000 fő megkérdezésével zajló személyes megkérdezés keretében azt vizsgálta, vajon mindenki fel tudja-e idézni, miről szól a november végi egynapos „fogyasztói böjt” és mennyire tartják jó ötletnek a kezdeményezést.

A felmérés eredményei szerint a megkérdezetteknek mintegy negyede hallott erről a napról.

„Ez az arány bár nem túl magas, mégis némi fenntartással kezelendő” – mondta el Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója. „Az ilyen jellegű, egy személy, vagy egy esemény ismertségét felmérő kutatások során általánosságban igaz ugyanis, hogy a megkérdezettek nem kívánnak úgymond kínos helyzetbe kerülni, ezért bizonyos arányban akkor is igennel válaszolnak, ha valójában még soha nem hallottak a megkérdezés tárgyát képező napról, vagy személyiségről” – folytatta a szakember.

Azok közül, akik hallottak róla, csak 12 százalék tudta a fogyasztás mérséklésére figyelmet felhívó nap időpontját megnevezni. E csoport 22 százaléka tisztában volt azzal, hogy a „Ne Vásárolj Semmit!” Napot novemberben tartották. A többiek kevéssé voltak biztosak az időpont megjelölését illetően és közel egyenlő arányban említették a következő időpontokat: ősszel, karácsony környékén, illetve év végén valamikor.

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy azok, akik hallottak a kezdeményezésről, vásároltak-e valamit ezen a napon. Mintegy 21 százalék volt azoknak az aránya, akik vásároltak, mert őket az ilyen akciók nem érdeklik. A legalacsonyabb iskolai végzettségűek körében számottevően magasabb, 36 százalékos ez az arány.

A megkérdezettek csupán 6 százaléka állította, hogy a „Ne Vásárolj Semmit Nap” miatt nem vett semmit november utolsó péntekjén.

Akik nem hallottak a „Ne Vásárolj Semmit Napról”, azoktól – miután a kutatók kifejtették, mely gondolat jegyében fogalmazódott meg a nap gondolata – megkérdezték, mi a véleményük a kezdeményezésről.