A Nagy Könyv
Március 15.-én útjára indul az a játék, melyben kedvenc hazai illetve nagyvilági könyvünkre tehetjük le voksunkat.
Milyen szép is lenne mikor helyreáll a könyvek, az irodalom az olvasás, a magas kultúra iránti kereslet és igény megtépázott tekintélye, mikor ismét kedvelt és elismert szabadidős foglalkozás lehet az olvasás. Mikor emberek tömegei özönlik majd el a könyvtárakat, a könyvesboltokban pedig egymás kezéből kapkodjuk ki a világirodalom klasszikusait – mert hogy a kulturális tárcának és a Nemzeti Kulturális Alapprogramnak és a Magyar Televíziónak ezek lennének a vágyai, célja, a most indult A Nagy Könyv című országos játék életre hívásával.
Az angol és német mintára kezdeményezett játék persze igazi XXI. Századi találmány, így a szórakoztatóipar eszközei közül is bátran merít. Lesz beszavazó-show, reklámkipp és cirkuszi produkció, míg végül egy csaknem háromnegyed esztendőn át tartó kampány végén, megtudjuk, vajon melyik Magyarország kedvenc regénye. A televízióban, mégpedig egyszerre mindkét csatornán, március 15.-én ismerkedhetünk meg a játék szabályaival. Ezt követően április 23-ig lehet Interneten és postán, illetve könyvtárakban, iskolákban, könyvesboltokban, művelődési intézményekben jelölni a szívünknek oly kedves könyveket, mégpedig külön-külön egy magyart és egy külföldit. Az így összeálló listából kerül majd ki Magyarország száz kedvence, legjobbja. Erről a lajstromról az érdeklődők szavazhatják majd be a nekik leginkább tetsző tizenkét művet a döntőbe. A nyerő tucatot egy június 11.-i tévéműsorban ismerheti meg a közönség.
A verseny itt már véresen komoly lesz, hiszen a nyár folyamán elkészülnek a fentebb említett kampányfilmek, amelyek október havának végétől párban-kettesével mérkőznek meg a nőzők kegyeiért a képernyőn. A nyertes hat, december elején vív meg egymással. Innen már csak egy hármas jut tovább – egy a korábbi kiesők közül, vigaszágon. A mindent eldöntő végső adásra december 17.-én kerül sor, aznap este mindenki megtudhatja, melyik a nemzet kedvenc regénye.
És hogy miért is van erre az egészre szükség? Tehetném fel a naiv kérdést, hiszen nemcsak a rendszeresen olvasó felnőttek száma csökken drámaian az utóbbi évtizedekben, hanem azon gyerekeké is, akik kedvelt szabadidős tevékenységként az olvasást tartják. Ma ezer gyerekből három szereti bújni a könyveket – csoda e hát, ha a magyar diákok a sereghajtók között végeznek a nemzetközi olvasásértési felméréseken?…
Hozzászólás zárolva.