Az agyban is kialakulhat trombózis – ritka, ám életveszélyes
Az artériás és a vénás trombózis Magyarországon vezető haláloknak számít. A vénák érintettsége esetén leggyakrabban az alsó végtag, illetve a medence vénáiban alakulnak ki vérrögök, ám nem ritka eset, hogy az agyban keletkeznek.
A véralvadás igen bonyolult folyamat, a szerepe az, hogy sérüléskor elkerüljük a nagyobb vérvesztést. Ezt a szervezet úgy éri el, hogy károsodás esetén a prothrombinból egy trombin nevű enzim keletkezik, ami a vérben található oldható fibrinogént fibrinné alakítja. A fibrin oldhatatlan fehérje, ami lerakódik az érfal belsejében, majd ott megkeményedik, és vérrögöt létrehozva egyfajta dugót képez a sérülés helyén.
Ha a folyamatban zavar keletkezik, és fokozottá válik a véralvadás, akkor trombózis jön létre. Ez kialakulhat mind az artériákban, mind a vénákban. Ez utóbbi esetben a leggyakrabban az alsó végtagok és a medence vénái érintettek, azonban előfordulhat, hogy az agyban keletkezik vérrög. Ezt az agy vénás öblei után sinus trombózisnak nevezzük. (Sokan azt hiszik, hogy az aszpirin erre is megfelelő, de ez nem igaz!)
Az agy vénás rendszere két részre osztható: vannak „normál” vénák és sinusok. A sinusok a vénák olyan különleges fajtái, amelyeknek a fala keményebb, kevésbé sérülékenyek, és egyfajta vénás öblöt hoznak létre az agyhártyák rétegei között. A sinusok fő feladata a vénás vér elszállításának segítése.
A koponyaűri sinusok trombózisa ritka, ám életveszélyes állapot. Ekkor az agy valamely sinusában alakul ki vérrög, ami egyrészt elzárhatja a véráramlás útját, másrészt agyi ödémához vezet, egyre növekvő koponyaűri nyomást kiváltva. Kezeletlen esetben mind a vérrög, mind a koponyaűri nyomás tovább nő, ennek hatására a vérellátás tovább sérül, isémia (oxigénhiány) alakul ki, ami attól függően, hogy az agy mely részén következett be zavar, komoly neurológiai tüneteket von maga után, sőt halálos következménnyel is járhat – mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.
Az agyi vénás trombózis jelei: erős fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, láz, zavarodottság, bénulás. Kockázati tényezői: fertőzés, dehidratáció, érszűkület, fogamzásgátló tabletta szedése, fokozott vérrögösödésre való hajlam. Tanulmányok szerint a probléma lényegesen gyakrabban fordul elő fiatal/középkorú nőknél, mint férfiaknál, melynek oka a hormonháztartásban keresendő. Prof. Blaskó György szerint bár életveszélyes állapotról van szó, az életkilátások biztatóak, és megfelelő kezeléssel akár a teljes felépülés is lehetséges – ami persze a trombózis súlyosságának függvénye is.
Amennyiben a lehető legsürgősebben elvégzett CT/MRI segítségével bebizonyosodik az agyi sinus trombózis, az elsődleges kezelési módszer az antikoaguláns – véralvadásgátló – terápia, amelynek dózisáról és alkalmazásának hosszáról a kezelőorvos dönt. Igen friss esetekben, a tünetek kezdetétől számított 2 órán belül még a fibrin közvetlen gyógyszeres oldására is lehet mód. Attól függően, hogy milyen mértékben és mennyi ideig állt fenn a vérellátási zavar és az oxigénhiány, rehabilitáció is szükséges, ami akár hosszabb időt vehet igénybe.
A sinus trombózis után történő felépülést követő 3 hónap múlva mindenképpen elvégzendők a kóreredetet illető laboratóriumi vizsgálatok, ami az alvadásgátló kezelés időtartamának megállapításában nyújthat segítséget.
Igen fontos, és nem elhanyagolható tényező végül a megfelelő életmód kialakítása, ugyanis rendszeres testmozgással, a dohányzás abbahagyásával és egészséges táplálkozással nagyban segíthető a felépülés, valamint csökkenhet a probléma ismételt kialakulása. (Forrás: Trombózisközpont)
Hozzászólás zárolva.