Az is fájhat, ami nem látszik – őszintén a visszerekről

Mélyen fekvő fájdalomforrás
Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

A vénás elégtelenség hosszútávon fekélyhez, trombózishoz is vezethet
A kezeletlen visszeres panaszok, hosszútávon ülő-vagy állómunkával és egyéni hajlammal társulva olyan szövődményekhez vezethet, mint a jellemzően a vénás fekély, vagy a felületes- illetve mélyvénás trombózis. A fentebb említett panaszok vagy olyan tünetek, mint például a belbokák körül megjelenő hajszálértágulatok, barnás bőrelszíneződések, vagy bőrbehúzódás és megkeményedés esetén, érdemes szakemberhez fordulni, mivel ezek már egy súlyosabb állapotot jelentenek. Az időben megkezdett kezeléssel a folyamat rosszabbodása és a szövődmények kialakulásának esélye minimálisra csökkenthető.

Életmódváltás, vagy műtét?

Felvetődik kérdés, hogy mi a legjobb megoldás: az életmódváltás és a kompressziós harisnya viselése, vagy a műtét?
Dr. Kósa Éva szerint a megoldást részben a beteg, részben az erek állapota határozza meg. Amíg a visszértágulat mértéke nem okoz az illető számára esztétikai problémát, illetve a visszérelégtelenségnek még nem alakultak ki súlyos jelei, addig a beteg dönthet a konzervatív vagy más néven műtét nélküli kezelés mellett. Ennek alappillére a kompressziós terápia – beleértve a rugalmas pólyát, a kompressziós térdzoknit, combharisnyát vagy harisnyát – ezek feladata, hogy külső nyomást gyakorolva összenyomják a visszereket, így segítik bennük a felfelé történő véráramlást, csökkentik a visszerekben levő megnövekedett nyomást, ezáltal mérséklik a vénás pangást és a visszérelégtelenség okozta panaszokat is.
A kezelés további részét alkotják a gyógyszeres-, a mozgás- és az életmód-terápiák. Amennyiben előrehaladottabb állapotról van szó és fájdalmas panaszokat okoznak a visszértágulatok, úgy célszerű műtéti megoldást (a legkorszerűbb a rádiófrekvenciás visszérműtét) igénybe venni, egyrészt a fájdalom csökkentése, másrészt a szövődmények elkerülése miatt. (Forrás: Trombózisközpont)