Azonnal vedd ki a szádat a kezedből!
A fiam rágja a körmét! Hogy mi az oka, nem tudom, de szeretnék a végére járni! Látszólag nem történt semmi megrázó esemény a családban, már 6 éves, régóta jár óvodába, szereti is! Nagyon helyes óvónénik vannak, ők sem látnak lelki eredetű problémát. Pedig azt gondolom, hogy szorongásról, lelkében felgyülemlett feszültségről lehet szó! Jó esetben egy berögzült rossz szokás, amit ugyancsak orvosolni kell!
Szakember véleménye szerint, a körömrágás általában szorongásra utaló jel, mégsem kell feltétlenül arra gondolni, hogy gyermekünk beteg, vagy súlyos lelki trauma érte volna. Ha egy-két hét, hónap múlva, a rossz szokás elmúlik, ha a szülő kérésére a gyermek könnyedén le tud mondani róla, akkor nem kell foglalkozni vele. Komoly odafigyelést igényel akkor, ha a gyermek keze állandóan a szájában van, he a kezei kisebesedtek, ha a körömágy begyulladt emiatt, ha a körömrágáshoz más tünetek is társulnak. (fejfájás, hasfájás, alvási problémák, beilleszkedési gondok)
Egy elmélet szerint, a körömrágás az ujjszopást válthatja fel, hiszen 6-7 éves korra a gyermek ezt a „kisbabás” szokást már le akarja vetkőzni. Az ujját szopó óvodás cselekedete örömszerzésre irányul, az iskolás korú gyermek, már szégyelli, hogy ilyen örömszerzésre, kényeztetésre vágyik, így átvált a körömrágásra. Az iskolába kerülő gyermek, már sokkal nagyobb követelményeket lát maga előtt, teljesíteni szeretne, ezért szorong, feszült, s így vezeti le a benne felgyülemlett feszültséget.
Egy másik elmélet szerint a körömrágás, a szeretteinktől való elszakadás fájdalmát is szimbolizálhatja, a passzívan elszenvedett bánatot, aktív formában, saját akaratából újra megéli.
Ha kisgyermekünk rágja a körmét, sokszor azért tesz, mert fél valamitől. De rághatja a körmét kíváncsiságból, unalomból, mert a másiktól ezt látta, rossz, berögzült szokásból. Ez a leggyakrabban előforduló rossz szokás, mely sok esetben felnőtt korra is megmarad!
A szülő tehet a körömrágásról való leszokás érdekében. El kell a kisgyermeknek magyarázni, hogy helytelen ez a viselkedés, egészségtelen, mert lenyalja ujjáról a piszkot, a sebes ujjvég nem csak fáj, de fertőzésveszélyt is magában rejt. Arról nem is beszélve, hogy mások számára gusztustalan látványt nyújt. Sok kicsi ezek után abba tudja hagyni a körömrágást, mások viszont szenvednek miatta, sokszor sírnak is, mert nem tudnak a szülői elvárásnak eleget tenni. Néha elbújnak, titokban rágják körmüket és szégyellik, ha kérdőre vonják őket, le is tagadhatják. Ilyen esetben, azt gondolom, szakember segítségét kell kérni. Akár pszichológust felkeresni, de remek módja a feszültségek oldásának a kineziológia!
Hozzászólás zárolva.