Betegség a csapvíztől? Veszélyes?
Lételemünk, s háztartásaink alapvető tartozéka a fertőtlenített ivóvíz. Mindenki ismeri, használja, de vajon tudjuk-e, hogy milyen hatással van egészségünkre a benne található kis mennyiségű klór és vegyületei. Az I. világháborúban harci gázként vetették be. Mára éppen fenyegető, gyilkos tulajdonságait ki- használva ivóvizeinket fertőtlenítjük vele. A WHO jelentése szerint a földön az emberek 80%-a klórral fertőtlenített vizet iszik. Magyarország, közelebbről Miskolc ivó- és uszodavizeinek túlnyomó többségét is klórral fertőtlenítik.
A klór mérgező hatásával mindig is tisztában voltak a szakemberek, de 1974. óta azt is tudják, hogy a klór a vízben kis mennyiségben mindig jelenlévő szerves anyagokkal rendkívül mérgező, rákkeltő, mutagén vegyületeket hoz létre.
Hogy mik ezek a vízben állandóan jelenlévő szerves anyagok? A válasz meglepően egyszerű: kis mennyiségű izzadtság, hám, haj, vizelet, menstruációs vér, kozmetikumok. A vízben fertőtlenítés céljából bejuttatott, már magában is mérgező klór ezekkel az anyagokkal reagálva alakul még veszélyesebb mérgekké.
A klórozás során képződött vegyületek, mint a nátrium-hypoklorid, klóramin, diklóramin, nitrogén-triklorid, kloroform és valószínűleg még számos más nem vizsgált vegyület rákkeltő hatású, mutagén. A klór és néhány ivóvízben fellelt vegyülete olyannyira agresszív anyagok, amelyek képesek az emberi sejtek örökítőanyagaihoz (DNS, RNS) közvetlenül is kapcsolódva mutációkat előidézni.
Az eredmény a nyelőcső-, végbél-, tüdő-, gégerák, a Hodkins-kór, szívbetegségek kialakulásának megnövekedett kockázata. A Harvard Egyetem kutatói szerint a klórozott vizet ivóknak átlagosan 20-30%-kal nagyobb az esélyük húgy- hólyag-, vagy végbélrákra, mint azoknak, akik más fertőtlenítőszerrel kezelt vizet isznak. Kiemelten veszélyeztetettek azok, akiket munkájuk, főleg zárt térben, a klórozott vízhez köt (uszodákban dolgozók, takarítónők, stb.).
Néhány évvel ezelőtt azonban úgy gondolták, hogy valós veszélynek csak a túlzottan klórozott víz ivása során vagyunk kitéve (így ha ivás előtt hagyjuk a fölös klórgázt a vízből eltávozni, magyarán megvárjuk, míg a fehéres klórszagú folyadék „víztisztává” válik, akkor nem fenyeget semmilyen veszély). A szakemberekkel együtt azonban már az olvasó is tudja, hogy az ivó- és uszodavízben maradó klórszármazékok igen veszélyes mérgek.
A klór azonban nemcsak víz ivásakor jelent veszélyt. Ma már tudjuk, hogy az igazán veszélyes hatást fürdéskor és főképp a tusoláskor (mivel ilyenkor sokkal nagyobb felületen tud a légtérbe kerülni), a bőrön keresztül felszívódó, illetve belélegzett klór és közvetlen származékai okozzák. A Pittsburgh-i Egyetem kutatói szerint zuhanyzás közben százszor inkább mérgeződünk, mint a klórozott víz ivása után. Ráadásul a klór és vegyületei nemcsak tusolás közben közvetlenül, de a lakás többi szobájában szétterjedve közvetetten is veszélyeztetik az ott élők egészségét.
Hozzászólás zárolva.