Dobd el, és maradj életben!
Légzési nehézség, gyakori köhögés, reggeli köpetürítés, esetenként sípoló légzés? Ezek a tünetek mind a COPD betegségre utalnak, amelyben mintegy félmillió ember szenved Magyarországon, és amely jellemzően dohányzás következtében alakul ki. Dobd el a cigit, és maradj életben! Ez a nap épp jó erre: a Dohányzásmentes Világnap!
Sokak számára ijesztgetésnek hat, amikor a szakemberek újra meg újra felhívják a figyelmet arra, hogy a dohányzás milyen mértékben rontja a dohányzók és környezetük életminőségét.De ezek a figyelmeztetések azt is üzenik: nagyon sokat tehet a saját érdekében egy dohányos azzal, ha leszokik. Különösen igaz ez az egyik legelterjedtebb légúti betegség, a COPD (Chronic Obstructive Pulmonary Disease) esetében, amelyben mintegy 500 ezer ember szenved Magyarországon. A dohányzás szerepét jól jellemzi, hogy a COPD-s betegek 90%-a dohányzik, vagy dohányzott a betegség kialakulásakor.
A COPD krónikus légúti szűkülettel járó betegség, tünetei a fizikai terhelésnél jelentkező légzési nehézség, a gyakori köhögés, reggeli köpetürítés és esetenként a sípoló légzés. A légutakba kerülő káros anyagok – a legtöbb esetben a cigarettafüst – hatására a hörgők nyálkahártyája megduzzad, fokozott váladéktermelődés kezdődik, akadályozva a légúti áramlást. A légzés – elsősorban a kilégzés – nehezebbé válik, megnő a tüdőben rekedt levegő mennyisége. A betegség többnyire visszafordíthatatlan, hörgőszűkülettel és a tüdőszövet károsodásával, tüdőtágulással jár .A COPD-s megbetegedések döntő többsége – sok más országhoz hasonlóan Magyarországon is – a dohányzás következményeként alakul ki.
A COPD progresszív, azaz folyamatosan romló állapotot előidéző betegség, amely a jelen ismeretek szerint visszafordíthatatlan. Ugyanakkor a megfelelő kezeléssel a romlás jelentős mértékben lassítható, a tünetek enyhíthetők, sok esetben meg is szüntethetők.
A dohányzás azonban gyakorlatilag kizárja azt, hogy az ilyen irányú kezelés eredményes legyen. A dohányzás amellett, hogy káros és irritáló anyagokat juttat a légutakba, és így közvetlenül is hozzájárul a pusztító folyamatokhoz, a gyógyszeres kezelés hatékonyságát is rontja. Mindezek alapján elmondható, hogy a COPD-s beteg légzésfunkcióinak romlása csak akkor lassítható, ha leszokik a dohányzásról.
A tüdőszövetek károsodása miatt a leszokás után sem áll vissza a volt dohányos légzésfunkciója az eredeti szintjére, de a káros folyamatok jelentős fékezésével komoly mértékben enyhíthetők a tünetek. Akármilyen intenzív és régóta tartó dohányzásról van szó, minden esetben igaz az, hogy a leszokással jelentős egészségnyereség érhető el, még idős korban is.
A gyógyszeres kezelés célja a beteg tüneteinek enyhítése és a további állapotromlás lassítása. A COPD esetén alkalmazott gyógyszerek egyik fő csoportját a hörgőtágítók képezik, amelyek szabadabbá teszik a légutakban a levegő áramlását, így több oxigénhez jut a beteg, és könnyebben kilélegzi az elhasznált levegőt. A megelőző, fenntartó kezelésben alkalmaznak olyan, hosszabb távon ható inhalációs hörgőtágítót is, amelyet elég napi egyszer belélegezni. A gyógyszerek másik csoportjába a gyulladáscsökkentők tartoznak, amelyek a hörgőnyálkahártya gyulladását hivatottak enyhíteni, és a gyulladás súlyosbodását megelőzni.
A leszokás után alkalmazott gyógyszeres terápiák számottevő mértékben lassíthatják a betegség romlását, így komoly egészségnyereség érhető el. Ez akkor lehet igazán ösztönző egy dohányzó COPD-s beteg számára, ha tisztában van a betegség romlásának várható következményeivel, és tisztában van azzal is, hogy megfelelő életmóddal és terápiával a szövődmények nagy részét elkerülheti.
Hozzászólás zárolva.