Érdemes-e minden próbálkozás előtt megismételni a szűrést?

„A meddőségi klinikákon a mindennapi gyakorlat és a kivizsgálás részét képezi a páciensek HIV, ill. hepatitis B és C vírusokra való szűrése. Az említett kórokozók szexuális úton terjednek, de fertőzhetnek nem megfelelő körültekintéssel végzett asszisztált reprodukciós kezelések, vagyis inszemináció, illetve lombik-kezelés során is, és átjuthatnak akár az anyáról magzatára is. Természetesen előfordulhat, hogy a páciensről kiderül, hogy hordozza valamelyik vírust, ilyenkor pedig a megszokottnál is körültekintőbb asszisztált reprodukciós labormunkára van szükség, hogy kizárjuk a fertőzés továbbterjedését. Természetesen elengedhetetlen a hordozó páciens házastársának, illetve élettársának az adott vírussal szembeni azonnali immunizálása is. Sajnos jelenleg még csak az említett vírusok közül egyedül a hepatitis B ellen létezik védőoltás.” – tudhattuk meg Dr. Vereczkey Attila meddőségi és endoszkópos specialistától.

Habár a magyar törvények szerint hazánkban minden, asszisztált reprodukcióra jelentkező pár átesik a megfelelő szűrővizsgálatokon, kérdéses, hogy vajon érdemes-e minden próbálkozás előtt megismételni a szűrést, és ezzel kizárni, hogy ha legelőször negatívnak is bizonyult az illető, nem az adott vírusra jellemző ablakperiódus (amikor még olyan alacsony a szervezetben az ellenanyagok szintje, hogy nem mutatható ki) fennállása miatt született a negatív diagnózis?
„Egy spanyol kutatócsoport tanulmányában azt vizsgálta, hogy milyen gyakorisággal fordul elő a két hepatitis vírus és a HIV a petesejt-donorok és a meddőségi kezelésben résztvevők körében, valamint hogy mennyire gyakori az ablakperiódus-jelenségre visszavezethető negatív eredmény az első szűréskor. A vizsgálathoz felhasznált adatokat több mint 10 spanyol klinika elmúlt 13 évének páciensanyagából gyűjtötték össze – összesen félmilliónál is több szűrővizsgálatot elemeztek. A tapasztalatok szerint a HIV hordozók a meddőségi páciensek körülbelül másfél ezrelékét tették ki, míg a hepatitis B vagy C formájával fertőzöttek aránya 6,0-6,5 ezrelék körül mozgott. Ennél jóval alacsonyabb arányban találtak vírushordozókat a petesejt-donornak jelentkezők körében. Kiderült, hogy a meddő csoportban a férfiak a nagyobb arányban fertőzöttek, igaz, a meddőségi kezelés szempontjából nincs jelentősége, hogy a pár melyik tagja a vírushordozó.” – tudhattuk meg Szabó Katalintól, az intézet laborvezető embriológusától.