Érszűkület – íme a tünetek és rizikófaktorok

Az érhálózatot a szívből kifelé vezető artériák, a szív felé vezető vénák és az artériákat a vénákkal összekötő hajszálerek építik fel. Az artériák – ütőerek – izmos, rugalmas falú erek, amelyek a szívből a hajszálerek felé vezetik a vért. A vénák – visszerek – a hajszálerek felől a szív felé vezetik a vért. Érszűkületről beszélünk, ha az artéria átmérője lecsökken, ezáltal a véráramlás lelassul – magyarázza dr. Szabó Andrea radiológus, az Ultrahang Központ főorvosa.

Az erek az egész szervezetet behálózzák, az érszűkület ezért a kialakulás helyétől függően okoz panaszokat. Létrejöhet a szív artériás megbetegedése, az agyi, a has és a medence artériáinak és a végtagok – elsősorban a lábak – artériáinak megbetegedése.

Az érszűkület kialakulásában több tényező is szerepet játszhat.
● Ezek egyike az érelmeszesedés: az érfalon zsírszerű anyagokból (például koleszterin) és kalcium-sókból lerakódások – plakkok – alakulnak ki, amelyek szűkítik az eret, egyenetlenné teszik az érfalat.
● Bizonyos krónikus betegségek esetén is megnő az érszűkület kockázata. Mind az I. és mind a II. típusú cukorbetegségben magasabb a vércukorszint, és ez okozza a kiserekben a szűkületet.
● Magas vérnyomás esetén az ér-belhártyán mikrorepedések keletkezhetnek, ez gyulladáshoz, koleszterinlerakódáshoz, az érfal megvastagodásához, rugalmasságának elvesztéséhez vezethet.
● Bizonyos életmódbeli tényezők is megnövelik az érszűkület rizikóját, ezek közül első helyen szerepel a dohányzás. Fokozza a kockázatot a mozgásszegény életmód, a zsírban és szénhidrátban gazdag táplálkozás és a túlsúly.

Az érszűkület sokáig tünetmentes lehet, vagy csak enyhe panaszokkal jelentkezik.
● Az agyi, nyaki terület érintettségére utal a szédülés, látászavarok, fülzúgás.
● A koszorúér szűkületét jelezheti a légszomj, a karba, hátba sugárzó mellkasi fájdalom.
● A fiatalabb korban jelentkező, nehezen beállítható vagy kezelhetetlen magas vérnyomást a vese artériaszűkülete is okozhatja.
● Az alsó végtagi érszűkület, érelzáródás leggyakoribb jele a „kirakatbetegségnek” nevezett tünet, aminek lényege, hogy néhány méter megtétele után a betegnek erős fájdalma jelentkezik a lábszárában vagy a csípőjében, és ez a fájdalom megállásra készteti. Kis pihenés után a fájdalom oldódik, tovább tud menni, de hasonló távolságra ismét jelentkezik a görcsös fájdalom. A cukorbetegséghez társuló gyakori végtagi idegkárosodás következtében az érszűkület miatt jelentkező végtagfájdalmat a beteg nem érzi jelentősnek. Ez azért is veszélyes, mert az érzéketlenség miatt ismételt kis traumák, sérülések érhetik a végtagot, azt még tovább károsítva.

A kezeletlen vagy fel nem ismert érszűkület komoly panaszokat okozhat: növeli a stroke és az infarktus kockázatát, az alsó végtagban létrejött érszűkület pedig a láb szöveteinek elhalásához, ezáltal amputációhoz is vezethet.

A súlyos szövődmények az idejében megkezdett kezeléssel megelőzhetők. Az érszűkület első stádiumában még nem okoz különösebb panaszt, de ultrahangos vizsgálattal az ereken már láthatók az elváltozás kezdeti jelei – magyarázza dr. Szabó Andrea. „Az erek állapotát doppler ultrahang segítségével térképezhetjük fel. A vizsgálat menete semmiben sem tér el az egyéb testrészek ultrahangos vizsgálatától, fájdalmatlan, tetszőleges gyakorisággal végezhető. Segítségével a radiológus meg tudja állapítani a vizsgálandó erek átmérőjét és esetleges szűkületeit is. Lehetőség van a végtagokon, a hasüregben és a nyakon futó erek vizsgálatára is. Amennyiben a vizsgálat során bármilyen eltérésre derül fény, a beteget a megfelelő szakrendelésre irányítjuk. Itt az érszűkület kezelése kezdeti stádiumban rendszerint életmódváltással – rendszeres mozgás, dohányzás elhagyása, étrendi módosítások – vagy állapottól függően gyógyszerekkel vagy műtéti úton történik.” (Forrás: www.ultrahangkozpont.hu