Ezt teszed, ha jót akarsz neki

A változáshoz szakszerű edukációs rendszer kialakítása szükséges, amely világszerte segíti a kismamákat a szoptatási nehézségek legyőzésében. Az Első 1000 Nap Program elnevezésű népegészségügyi tájékoztató kampány a szoptatás világhete alkalmából az anyatejes táplálás kardinális voltára hívja fel a figyelmet.

Augusztus elsején indult az anyatejes táplálás világhete, amelyet 1992-ben azért jelöltek ki, hogy világszerte hirdessék a szoptatás fontosságát és előnyeit, valamint felhívják a figyelmet a megoldandó problémákra, amelyekkel a kismamáknak táplálás közben kell szembenézniük. Az anyatejes táplálás jelentőségét olyan nemzetközi szervezetek hangsúlyozzák, mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vagy az UNICEF, az Első 1000 Nap program pedig egyik aranyszabályaként fogalmazta meg, hogy a baba legjobb tápláléka az anyatej. A kisbabák és kisgyermekek egészségét már közvetlenül születésük után meg lehet alapozni megfelelő szoptatással: a WHO javaslata szerint az az ideális, ha az újszülött életének első órájában találkozik az úgynevezett kolosztrummal, azaz előtejjel, majd az első félévben csakis anyatejet fogyaszt. A későbbiekben sem szabad hirtelen megszakítani az anyatejes táplálást: az első két életévben, a hozzátáplálás időszakában is erre érdemes elsősorban támaszkodni.

– Bizonyított, hogy optimális szoptatással akár a felére csökkenthetjük az olyan gyakori gyermekkori betegségek kockázatát, mint a hasmenés vagy a különböző légúti fertőzések. A szoptatás emellett megvédheti a csecsemőt az asztmától, a bölcsőhaláltól vagy a középfülgyulladástól, és csökkentheti a túlsúly és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét. Emellett azt is kimutatták, hogy a gyermekek agyfejlődésére és kognitív képességeire is pozitív hatással van, és akár 2,6 ponttal is megemelheti az IQ szintet. Az anyatejes táplálás ráadásul a kismamák egészségét is megvédi: csökkenti a szívproblémák, a 2-es típusú diabétesz, valamint a petefészek- és mellrák kialakulásának esélyét, közvetlenül a vajúdás után pedig elősegíti a méh összehúzódását, és csillapítja a szülés utáni vérzést – foglalta össze Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke, az Első 1000 Nap Program szakértője.

Sokaknál az első féléves, kizárólag anyatejen alapuló étrend sem valósul meg: az első hat hónapban tízből mindössze négy gyermeket táplálnak csakis szoptatás útján. Noha a WHO ajánlása szerint kétéves korig érdemes folytatni az anyatejes táplálást, a 20-23 hónapos gyermekek több mint felénél már korábban elhagyják a szoptatást. Ezen a tendencián szeretne javítani az Egészségügyi Világszervezet is, ami külön célként tűzte ki a kizárólagos szoptatás arányának növelését: a 2025-ös évre az 50 százalékot szeretné elérni.

A magyar adatok sem mutatnak tisztán pozitív képet: bár a magyar kisbabák egyharmadát kizárólagos szoptatás útján táplálják. Egy felmérés szerint 2009 és 2014 között 3,6 százalékkal csökkent a csak anyatejjel táplált féléves csecsemők száma. Ugyanakkor a felméréskor azt is vizsgálták, a hozzátáplálás idején hány egy év körüli kisgyermeket szoptatnak még: ez a 35 százalékos arány jelentősen magasabb, mint ami Görögország (6,4%), Izland (16%) vagy Luxemburg (11,8%) helyzetét jellemzi.

Az anyatejes táplálás elterjedését nehezíti, hogy a kismamák 40 százaléka korai szoptatási gondokkal küzd. Az egyik legelterjedtebb probléma, hogy az újszülöttek egy része (tízből négy csecsemő) képtelen az anyatejes táplálkozás megkezdésére, illetve a kisebesedett, fájdalmas mellbimbó is gyakran jelent gondot (38 százalék). Sok esetben nehézséget okoz még a mell vérbősége vagy formája (például túl nagy vagy befelé fordul a mellbimbó), illetve az anyatejhiány és a szülés utáni stressz is. A szoptatással kapcsolatos gondok gyakran a kismamák edukációs hiányosságaira vagy bizonytalanságaira vezethetők vissza, ezért kifejezetten fontos lenne az egészségügyi szakemberek kérdéskörbe való aktívabb bevonása és új támogatói rendszer kialakítása.