Hűsítő étrend a kánikula ellen! Próbáld ki!

A hagyományos kínai orvoslás (HKO) filozófiájának egyik alapja a jin–jang elv. A jin és jang egymás ellentétjeként csak együtt, egymással alkotnak egészet, és ez komoly tény a gyógyításban is. A jin és jang elve szerint a meleg nyár, a száraz időjárás jang állapot, ezért a jint – hűvös, nedves stb. – kell erősíteni. Most Benke Rita, a Harmónia Gyógyászati Centrum természetgyógyász és életmód-szakértőjének segítségével a nyári kánikulában egészséges táplálkozásról és a bőséges folyadékpótlásról beszélünk.

A HKO az élelmiszereket különböző csoportokba sorolja aszerint, hogy melegítő vagy hűtő hatást fejtenek-e ki – a jin vagy a jang energiákat támogatják-e –, milyen az ízük, és mely energiapályákra hatnak elsősorban. Így megkülönböztet forró, meleg, semleges, hűsítő és hideg táplálékot. A nyári hónapokban több gyógy- és fűszernövénnyel, továbbá számos táplálékunkkal egyenlíthetjük ki, vagy csökkenthetjük a száraz és meleg hatást, megteremtve ezzel a jobb közérzetet, elejét véve az egészségromlásnak, betegségnek.

A borsmenta (Mentha piperita) vagy borsosmenta fűszernövényként és gyógynövényként is talán a legismertebb, számos rokona is van, például a fodormenta, macskamenta. A borsmentát emésztőszervi panaszok enyhítésére, gyomor-, epe- és bélbántalmak, továbbá felfúvódás esetén önmagában és teakeverékekben is használhatjuk, de jó menstruációs görcsoldó is. Teaként híres hűsítő ital, mivel a hidegérzékelő idegsejtekre hat. Ezt a tulajdonságát használják ki egyes mozgásszervi betegségek elleni kenőcsök, krémek összetevőjeként is, amikor a terület gyulladásos állapotot mutat. Kámforral együtt kellemesen csökkenti a lobot az adott területen. Illóolajával csökkenthető a fejfájást, ha a problémás területet bemasszírozzuk vele, felfrissíti a lankadó figyelmet, ha a csuklóra, vagy papír zsebkendőre cseppentünk egy keveset, és szagolgatjuk. Hűsítőnek készíthetjük citrommal, valamilyen természetes édesítővel, jéggel, és máris kész az alkoholmentes Mojito koktél. Fűszerként gyümölcsételekbe, mártásokba használatos leginkább, de gyümölcslevesbe is beletehetjük.

A forró, pikáns ízű hibiszkuszteát(Hibiscus rosa-sinensis) – a mentateához hasonlóan – arab országokban kínálják frissítőként. Legfontosabb gyógyhatása, hogy csökkenti a magas vérnyomást, amivel elejét vehetjük súlyos betegségeknek. Antioxidáns hatásának köszönhetően megköti a szabadgyököket, így akár a rákos betegségek ellen is harcolhatunk vele.

A citromfű (Melissa officinalis) kihagyhatatlan a hűsítő gyógy- és fűszernövények közül. Nyugtató gyógyhatása a legismertebb – a természetgyógyászatban zöldnyugtatóként is ismert –, így nyugtalanság, alvászavarok, ideges eredetű emésztőszervi problémák (epe, bél, gyomor stb.) ellen használatos. Remek összetevője teakeverékeknek is. Flavonoidtartalmánál fogva is szelíd segítség súlyos betegségek ellen. A konyhában ízfokozóként leginkább gyümölcslevesek készítésekor használhatjuk, de a pudingok, gyümölcssaláták is finom ízt kapnak tőle.

A koriander és a bazsalikom (Coriandrum sativum, illetve Ocimum basalicum) a déli konyha alap-fűszernövénye, majdnem mindenben megtalálhatók, és ennek egyik oka az, hogy hűsítenek – szemben a magyaros ételek piros paprikájával és fekete borsával, amelyeknek szintén megvan a maguk elévülhetetlen értéke, de inkább a hidegebb, téli hónapokban.

A csodálatos illatú levendula (Lavandula officinalis) hűs teakánt elkészítve megkoronázhatja napunkat, a lila virágot ugyanis fogyasztani is lehet, sőt, érdemes! Bizonyítottan nyugtató és görcsoldó hatású, mindemellett az idegi alapú gyomor- és bélproblémákat is kezelhetjük vele.

Az édeskömény(Foeniculum vulgare) is jó választás lehet, ha kedveljük az ánizs fűszeres illatát. A évelő fűszernövény a zellerfélék közé tartozik, és illata mellett a hatóanyaga is magáért beszél: a magjából készült, nyári hűsítő tea remek görcsoldó, de köhögésre és étvágyjavításra is kiváló.

A citrusfélék – narancs, citrom, lime, grapefruit – és a kivi is a hűsítő táplálékok közé sorolhatók, de a szakértő  helyettük inkább az aktuális idénygyümölcsöket és zöldségeket ajánlja.

A dinnyeféléket (sárga, görög, cukor) ehetjük csak magukban, gyümölcssalátákban, de készíthetünk belőlük leveseket is a már említett fűszernövényekkel.

Az uborka (Cucumis sativus), a dinnyék unokatestvére nagyon finom hűsítő étel joghurttal, kaporral, és nem csak salátaként, hanem hideg levesként is (fogyókúrázóknak alap!). A nyár egyik slágere, a kovászos uborka is nagyon finom frissítő – még a fürdőszobában is fontos szerepet játhat, hiszen remekül tisztítja a bőrt, megdagadt szemhéjra téve pedig lelohasztja a duzzanatot.

A tökfélék – cukkini (Cucurbita pepo), spárgatök, csillagtök (patisszon) – mindegyike remek hűsítő étel sütve, főzve, párolva, rakott ételként is. A család igazi kedvence lehet a majoránnával, korianderrel, bazsalikommal grillezett tökök bármelyike, esetleg kis reszelt sajttal gazdagítva.

Általánosságban elmondható, hogy nyáros friss gyümölcsöket és zöldségeket együnk, a lehető legkevésbé megváltoztatott formában. Ha mégis főzzük, akkor a zöldségeket hagyjuk roppanós állagúra, a levesekben és párolt köretként is. Kerüljük mind a nagyon forró, mind a nagyon hideg ételeket és italokat, mert ezekkel komoly sokkot okozunk a szervezetünknek. Az erős fűszereket pedig – mint a piros paprika, a chili, a bors, a só – hagyjuk meg télre. Kánikulában a gyümölcsök és a zöldségek a leginkább hűsítő élelmiszerek, a gyógynövények forrázata pedig lehűtve valóságos frissítő energiabombaként hathat ránk.