Ízületi gyulladás: nem érdemes halogatni a kezelést
Kevés olyan ember van, aki úgy éri meg az időskort, hogy semmilyen ízületi problémája nem volt. Az ízületi gyulladások (arthiritisek) bármelyik korban megkeseríthetik az életünket. A szakértő szerint nem szabad halogatni a heveny, vagy krónikus gyulladások kezelését, hiszen akár évekig is elhúzódhat, amíg teljesen meg lehet szüntetni a panaszokat és a vele járó fájdalmakat.
Fontos már az elején tisztázni, hogy kétféle ízületi gyulladásról beszélhetünk, amely bármely korosztályban, nemtől függetlenül léphet fel. A heveny, vagy akut gyulladás egy váratlanul bekövetkező esemény miatt alakulhat ki, például egy sportsérülés kapcsán. Az ilyen típusú panasz esetén rövidebb ideig tart a gyógyulás, nem úgy, mint a krónikus gyulladás esetében, amikor a rehabilitáció is több időt vesz igénybe.
– A leggyakoribb sérülések, amelyek akut gyulladással járnak: a rándulás, a ficam, a törés, a szalagszakadás, az izomsérülés, vagy a túlzott megerőltetés miatt bekövetkező sérülések. Azonban ezek is válhatnak krónikussá, ha egy adott sérülést nem megfelelően kezelnek. Ilyenkor hónapokig, de akár évekig is fennállhat a panasz – mondta Tompa Katalin, az Emineo Egészségügyi és Baleseti Központ fizikoterápiás szakasszisztense.
Az ilyen típusú betegségnek az adott terület duzzanata, melegsége, vöröses elszíneződése, fájdalma mellett számos kísérő tünete is lehet: gyengeség, rossz közérzet, hőemelkedés, láz.
– Az ízületet a csontok végén porcok, ízületi tok és az ezt kitöltő ízületi folyadék alkotja. Gyulladás esetén a folyadékgyülem felszaporodik, kialakul a duzzanat, amely már külsőleg is látszódik. Az a cél, hogy a folyadékgyülemet csökkentsük, a gyulladást és a fájdalmat megszüntessük – tette hozzá a szakember.
Előfordul, hogy a gyulladás nem csupán egy ízületet érint – ilyen például a köszvény, amely lábujjon, bokán, térden is kialakulhat, vagy a rheumatoid arthritis, amely a kéz és a láb kisízületein jelenhet meg. Ezek, kialakulásuk szempontjából lehetnek fertőzéses eredetűek (pl. arthritis), steril gyulladásból adódó autoimmun folyamatok (rheumatoid arthritis), anyagcserezavar miatt (köszvény), vagy különböző betegséghez kapcsolódó gyulladások (pl. pikkelysömör).
Ezek diagnosztizálását ortopéd vagy reumatológus szakorvos végzi, emellett labor- és képalkotó vizsgálatok is szükségesek. A röntgen a csontokról és azok állapotáról, az ultrahang a lágyrészekről tud információt adni – folytatta Tompa Katalin.
Az ízületi gyulladások kezelésében a fizikoterápia a jelenlegi ismeretek szerint a leghatásosabb módszer. A fizikoterápiás gépekkel különböző gyógyszerkészítményeket, injekciókat (Lidocain, Voltaren), gyulladáscsökkentő krémeket lehet bevinni az érintett területre. Gyógyulás akkor várható, ha rendszeresen, hetente több alkalommal, több héten keresztül járunk fizikoterápiás kezelésre.
Az irányított gyógykezelések mellett rendkívül fontos az otthoni borogatás, pihentetés, jegelés, szükség esetén pedig a gyulladáscsökkentő krémek használata is (amelyek nem szteroidok!).
Hozzászólás zárolva.