Klikkelj vagy lapozz!

A hazai e-kereskedelem slágerterméke a könyv: a magyar netezők 15 százaléka – több mint 400 ezer ember – rendelt már könyvet valamelyik internetes boltból. A könyv ilyetén népszerűsége persze érthető – egyrészt az átlagosnál magasabban képzett internetes társadalom egyébként is relatíve többet költ erre a termékre (közel 80 százalékuk vett legalább egy könyvet az elmúlt 12 hónapban), másrészt a könyv olyan árucikknek számít, amelynek vásárlásakor kifejezetten alacsony a kockázat.

Az internetes könyváruházakban történő vásárlás számos előnnyel jár. Az érintettek leginkább az időben korlátlan vásárlás lehetőségét emelik ki, vagyis azt, hogy az árut a nap bármely időszakában betehetik virtuális kosarukba. Emellett fontos tényező a kényelem, valamint az is, hogy könnyű összehasonlítani az egyes termékek tulajdonságait és árát. A webáruházakat rendszeresen látogatók akár 10-20 százalékot is spórolhatnak a hagyományos üzletekben vásárlókhoz képest.

A hagyományos könyvesboltban vásárlás a legtöbb ember számára szabadidős tevékenység, a kikapcsolódás egy fajtája. A vásárló hosszasan nézelődik, belelapozgat, beleolvas a könyvekbe, megszagolja a nyomdából frissen kikerülő példányokat, élvezi a ropogós vagy éppen selymes papírok tapintását. Ezt nem tudja pótolni semmiféle webáruház. Felismervén ezt az igényt, egyre több könyvesbolt kezd oly módon átalakulni, hogy még inkább a szabadidő eltöltésének terévé váljon, gyereksarkot rendez be, vagy kávéházat nyit a könyvek között, hogy a polcról leemelt könyveket kényelmesen elhelyezkedve lapozgathassa át a vásárló.

A könyvesbolt látogatása mindezek ellenére általában magányos élmény. Az interneten mind nagyobb hangsúlyt kapó közösségi terek ugyanakkor a magányos olvasót is beemelik egy szociális hálóba, hiszen számtalan blogon, könyvkritikai fórumon olvashatja hasonló érdeklődési körű embertársai véleményét a könyvekről, sőt ő maga is véleményformálóvá válhat. Az igényesebb webáruházak személyre szóló hírleveleket küldenek, illetve egész nap elérhető chat vonalakkal biztosítják a vásárlás egyedi élményét. A hagyományos könyvesboltban ugyan személyesen találkozhatunk az eladókkal, ám azoknak rendszerint kevés idejük van arra, hogy a vásárlóval elbeszélgessenek a vásárlót érdeklő témáról, s nem is várható el, hogy az irodalom minden szegmensét jól ismerjék. Így a vásárlóval való személyes kapcsolat, a vásárolni kívánt termékekről való disputa paradox módon sokkal inkább az internetre jellemző a közösségi oldalakon, illetve a chat ablakokon keresztül.
A hagyományos könyvesboltokban ráadásul sokkal nehezebb egy-egy adott könyvet megkeresni. Hisz a kb. 17.000 cím közül kell kiválasztani a minket érdeklőket, noha természetesen a könyveket egy viszonylag jól átlátható logika alapján helyezik el a kínálókra illetve a könyvespolcokra. Ugyanakkor számtalanszor fordul elő, hogy egy-egy könyvet nem a megfelelő műfajba katalogizálnak, s olyankor segítség nélkül esélye sincs a vásárlónak megtalálnia az őt érdeklő kiadványt. Ráadásul a katalógus rendszer meglehetősen rugalmatlan találmány, hiszen egy adott könyvet csupán egyetlen helyen kereshetünk, vagyis tudnunk kell előre, hogy amit keresünk, az a könyvesbolti eladó szerint például ifjúsági vagy szépirodalomnak minősült-e, a kortárs irodalom polcain keressük, avagy netán az SF kötetek között? Egy-egy könyv esetenként minden könyvesboltban más-más helyen keresendő az eladók tájékozottságának, műveltségének, érdeklődési körének függvényében.