Kövér akarok lenni!

És mivelhogy már majd mindenki tetovált, pírszinges, borotvált (fejű, lábú, hónaljú, ez-az), mikor már a sarki fűszeres is halottaskocsira hasonlító fekete terepjáróval jár munkába, mikor már minden nőnek pucér a köldöke, predesztinálva ezzel egy egész petefészek- és vesegyulladásos női generációt, és mikor már minden férfi üzekedőgörény-illatú badidezodortól bűzlik mérföldekre, nos, akkor valami újat kell kitalálni.

Valami mást, de valami hasonlóan egészségtelent! Mindig lehet abban eredeti, amit más nem csinál.

Gyalogolja például körbe a földet lilára festett hajjal, vajas kenyérrel a kezében, és egy darabig biztos, hogy van esélye kitörni a szürke környezetből. (Persze, csak egy darabig, mert aztán jön valaki, aki ugyanezt két vajas kenyérrel és kézen állva is meg tudja tenni).

Hát így jött az ötlet.

A soványságban már nem – de a kövérségben még lehet valami fantázia.

 Rögtön első pillantásra látszik, hogy a hízás problémája kettős gyökerű. Egyrészt nagyon fontos az elfogyasztott kalóriák vehemens növelése, ugyanakkor azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül a testmozgás minél radikálisabb csökkentését.

Ez utóbbi követelmény technikailag viszonylag könnyen kivitelezhető: leghelyesebb fekvő testhelyzetben táplálkozni, s utána okvetlenül szundítani legalább egy órácskát.

Ne tegyünk hirtelen mozdulatokat! Például ne nyúljunk túl gyorsan a kolbász felé, mert így teljesen feleslegesen kalóriákat égetünk el. Márpedig a mi célunk nem ez! És ne tegyük túl messzire a tálakat fekvőhelyünktől!

Legegyszerűbb, ha közvetlenül az ágyba pakolunk mindent, könnyű, praktikus, jól záródó és jól tisztítható, környezetbarát műanyagból készült edénykékben. (Törekedjünk arra, hogy színük harmonizáljon az ágylepedő és a paplan színével és mintázatával – harmonikus környezetben többet tudunk enni!)

Mindennek alapja a reggeli

A helyesen összeállított étrend a hízás legdominánsabb tényezője!

Nos, kezdetnek, reggel, felkelés után aperitif gyanánt egy bögre olvasztott zsír is megteszi.