Megbetegíthet, de gyógyíthat is az életmódod!

Majd harminc éve kutatják az összefüggéseket

Az életmód-orvoslás a bizonyítékokon alapuló orvostudomány egyik legfiatalabb ága. A legelső, az életmód gyógyító hatását vizsgáló klinikai tanulmányok az 1980-as évek végén indultak, kiértékelésük az 1990-es évek közepére tehető. A kezdeti pozitív eredmények újabb és újabb tanulmányok indítását segítették elő. Az eredmények a 2000-es évek első évtizedére váltak olyan meggyőzővé, hogy minden kétséget kizáróan kijelenthetővé vált: az életmód tényezőknek – mint a dohányzás elhagyása, a mozgás, táplálkozás, mentális egészség – gyógyszerekkel összemérhető gyógyító hatása van számos, életmóddal összefüggő betegségben. Így gyógyító hatással bírnak magas vérnyomásban, cukorbetegségben, érelmeszesedésben, depresszióban, egyes rosszindulatú daganatoknál.

Mindennap érkezik megerősítés

– Jómagam a mozgás gyógyító hatásával 1998-ban kezdtem el foglalkozni PhD tanulmányaim és kutatásaim keretében. Kísérleteinkben a futás hatását vizsgáltuk akut szívinfarktus túlélésére. Az életmód orvoslás – lifestlye medicine – klinikai gyakorlatával 2011-ben találkoztam először. Azóta dolgozom azon, hogy az életmód orvoslást, mint orvostudományi ágat Magyarországon meghonosítsuk, a betegségek gyógyításának mindennapi eszköztárába beillesszük – mondja dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) újonnan megválasztott elnöke. – Munkánkban nagy segítséget adnak a mindennapi gyakorlati eredmények, a páciensek pozitív visszajelzései, a gyógyulásuk megtapasztalása és mindemellett természetesen az orvostudományban az utóbbi időben lezajló változás. A WHO európai uniós munkacsoportja 2015 év végén jelentette meg a Fizikai aktivitás 2016-2025 stratégiáját, amivel az egyik legmagasabb nemzetközi szakmai szinten is ismertté, elismertté váltak a tények:

• 10 %-os fizikai aktivitás növelés a teljes lakosság körében;
• 25 %-os relatív csökkenést eredményezhet a szív-érrendszeri betegségek, rosszindulatú daganatok, cukorbetegség és krónikus légúti megbetegedések okozta korai halálozás kockázatában;
• 25 %-os relatív csökkenést eredményezhet a magasvérnyomás-betegség előfordulásában;
• megállíthatja a cukorbetegség és az elhízás terjedését.
  Csak természetesen!

  Melyik évszakban érdemes méregteleníteni? Mit igyunk, ha fáj a fejünk, ha magas a vérnyomásunk, vagy ha épp fáradtak vagyunk? Mi használ a szúnyogok és mi a nap ellen? Mire jók a tibeti teák? Igaz, hogy a hagymából szinte bármi elkészíthető? Mit nevezünk Nero nektárjának? Igaz, hogy a böjt nemcsak lelki, hanem testi megtisztulást is jelent? Hogyan szüntethetjük meg a tavaszi fáradtságot? Hogyan kell gyógybort készíteni? Miért kell az arcunkon görgetni a forró tojást? Mi mindenre jó a gyömbér, az alma és a körömvirágkrém? Ha bezárt a gyógyszertár, kérj segítséget a természettől! Megnyílt a Kati Patika! Almásy Katalin természetgyógyász arra vállalkozott, hogy összegyűjtse: az egyes betegségekre mi a természetes gyógymód. Hasznos tanácsokkal lát el, hiszen sok kellemetlen tünet akár gyógyszerek nélkül is megszüntethető. Legyen tavasz, nyár, ősz vagy tél, a természet patikája mindig nyitva áll!

Babai doktortól tudható, hogy az elmúlt egy-két évben a mozgásterápia, táplálkozásterápia bekerült minden nagyobb hazai és nemzetközi szakmai szervezet terápiás protokolljába, mint a magas vérnyomás, cukorbetegség, koleszterinszint emelkedés kezelésének alapjai.
Természetesen az ismeretek bővülésével, az ajánlások alakulásával párhuzamosan a mindennapi szakma is egyre nyitottabb az életmód orvoslás gyógyító eszközeinek használatára.

Kétszereplős történet

– A gyógyítás mindig két szereplőt feltételezett, az ókorban ugyanúgy, mint napjainkban, a pácienst és a gyógyítót. A bizonyítékok ismeretében az eredményes gyógyuláshoz a páciensnek is aktív szereplőjévé kell válni a gyógyulás folyamatában – a gyógyító számára a gyógyszerek felírásánál ez kevesebb, az életmód orvoslásnál azonban jelentős energiabefektetést igényel. Az életmód orvoslás első lépése a páciens megnyerése, annak tudatosítása, hogy a gyógyító csak az utat tudja megmutatni, de az úton végigmenni a páciensnek kell, annak minden akadályával, nehézségével, örömével és eredményével – hangsúlyozza dr. Babai László, az ÉMOT elnöke. – Éppen a komplex kezelés miatt az életmód orvoslás része a táplálkozásterápia, a mozgásterápia mellett a mentális terápia is.

A szakmát nem meggyőzni, hanem bevonni kell!

Szerencsére az életmód orvoslás eredményeit olyan erős bizonyítékok támasztják alá, hogy az orvos szakmát már önmagukban ezek a tények is meggyőzik. Az  ÉMOT feladata ezen bizonyítékok bemutatása, átadása a napi gyakorló orvosoknak, az oktatás előmozdítása. Annak mindennapi gyakorlatba való átültetése oktatás segítségével, hogy a gyógyító szakemberek fel tudják mérni, mely esetekben használható az életmód orvoslás, hol milyen hatások várhatóak tőle, mely eszközét mely szakemberek tudják eredményesen alkalmazni.

– A következő években mindezeken túl szeretnénk megteremteni az életmód orvoslás szakmai működési környezetét, szakmai protokollok kidolgozásával, modellprogrammal, szakemberek oktatásával. Ebben a folyamatban természetesen együttműködésre törekszünk a társ szakmák szakmai társaságaival, egészségügyi egyetemekkel, főiskolákkal, oktatási műhelyekkel is – hangsúlyozza Babai doktor.

A betegnek és a társadalomnak is megéri váltani

Az egyénnek és a társadalomnak egyaránt megéri beépíteni a gyógyulás, megelőzés folyamatába az életmód orvoslást – akár anyagi értelemben is! Ma a magyar lakosságból majd 1,6 millióan cukorbetegek vagy élnek cukorbetegséget megelőző állapotban, 3 millióan magas vérnyomásosak, a koleszterinszint emelkedés minden második felnőttet érinti, ami jelentős fizikai, pszichés és anyagi terheket is jelent. Az egészséges életév-veszteségek 11 %-át pedig az iszkémiás szívbetegségek okozzák. Vagyis megfelelő életmóddal a terhek csökkenthetők lennének, az idő előtti halálozásnak pedig több, mint fele megelőzhető lenne!

(Forrás: Magyar Életmód Orvostani Társaság)