Megmondjuk, hogyan veheted elejét a gerincbántalmaknak!
A gerincfájdalom a civilizált társadalmakban élők nagyon nagy részét érinti. Nemzetközi felmérések szerint a tizennyolc év felettiek 80-90 százaléka élete valamely szakaszában legalább egyszer szembesül olyan egy hétig tartó hát- vagy derékfájdalommal, amely mindennapi életét jelentősen akadályozza. Tudatos életmóddal, minél korábban elkezdett prevencióval elejét lehetne venni a gerincbántalmaknak, ehhez első körben testtartásunkon kell javítani: meg kell tanulnunk helyesen járni, ülni, feküdni, és aztán rendszeres testmozgással megőrizni a csontok, ízületek rugalmasságát.
A hátfájás okai szerteágazók lehetnek, de a leggyakoribbak a hátizmok megerőltetése, az ízületi gyulladás, a csigolyáknál lévő szalagok vagy porckorongok sérülése, esetleg a csigolyák elmeszesedése. Jelentkezhet azonban cipelés, terhesség, a hátat nem megfelelően alátámasztott ülőhely, ágy, ágymatrac vagy éppen túlzásba vitt, megerőltető sportolás, tartós stressz vagy lelki problémák esetén is. Jelentős része azonban egyértelműen a helytelen, kóros testtartással – görnyedt üléssel -, valamint „civilizált” életformánkkal hozható összefüggésbe. Közhely, de sajnos nagyon is valóságos probléma, hogy szenvedünk, sőt mi több, rendre megbetegszünk a városi életforma következményeitől.
„A természetestől egyre távolabb kerülő, komfortközpontú világunkban folyamatosan csökken a testmozgással töltött idő: sokan a laptop előtt görnyednek – bizonyára mindenki ismeri az ergonómiailag nem éppen megfelelő ülőalkalmatosság hátrányait –, vagy monoton munkát végeznek, mint például a kereskedelemben, vendéglátásban, ahol állni kell – mondja Benke Rita, a Harmónia Gyógyászati Centrum természetgyógyász, reflexológus szakértője. – Ha mégis mozognak, az rendszerint megterhelve súlyokkal és azok egyenlőtlen elosztásával történik. Nagy gond, hogy a városokban a legtöbben tömegközlekednek, de még rosszabb, ha autóval járnak, és ez a fokú mozgáshiány sajnos már a gyermekekre is igaz – ha csak tehetik, számítógép, televízió vagy videó előtt ülnek.”
Az állandó ülés, a tartós terhelés nem barátja a gerincnek. A két lábon járás következtében kialakultak a gerinc természetes, élettani görbületei, amelyek elsősorban a mozgáshoz alkalmazkodtak. A mozgásszegény életmód, az állandó ülés abnormális megterhelést jelent a gerincnek, ötször akkor terhet ró az utolsó ágyéki porckorongra, mint az állás vagy a járás. „Napjainkban tehát a legtöbb gerincfájdalom az irodai ülőmunka miatt alakul ki. Ez a gerinc bármely szakaszát érintheti, de az igazán kritikus területek a derék és a nyak. Ha a fájdalom három hónapon túl is fennáll, idült gerincfájdalomról beszélhetünk. Ezt nevezhetjük civilizációs megbetegedésnek is, mivel az ülőmunkát végzők körében nagyobb eséllyel fordul elő, mint a könnyű fizikai munkát végzőknél – tudtuk meg Rakovits Viktortól, a gyógyászati központ masszőr-csontkovácsától. „A könnyű fizikai munkát végző embereknél az ismétlődő, a gerinc adott szakaszát ugyanúgy terhelő mozdulatok okozhatnak gerincfájdalmat. Az ilyen jellegű mozgásból adódó panaszokat munkahelyi ártalomnak nevezzük, amely megfelelő mennyiségű pihenés után általában enyhül, vagy teljesen elmúlik, de a hosszú évek óta tartó terhelés hatására akár kóros állapotot is eredményezhet” – magyarázta a szakértő.
A gerincfájdalmak hátterében sok esetben különféle degeneratív, csontritkulásos vagy kopásos elváltozások állnak, de egyéb szervi betegségek kísérő tünetei is okozhatják a panaszokat. A fájdalmakat kiválthatják a csigolyák elváltozásai, elmeszesedése, a csigolyáknál lévő szalagok kóros mértékű megnyúlása, ízületi gyulladás, kisízületi kopás vagy a porckorongok károsodása, sérülése. A folyamat sajnos már negyvenéves kortól elkezdődik, visszafordítani nem lehet, megfelelő életmóddal, terápiával azonban némiképp lassítható.
A civilizált világ egyik „csendes”, ám annál komolyabb elváltozásokat, nemritkán halált okozó betegsége a túlsúly, főként a hasi típusú elhízás, amely szintén nagyon megterheli deréktájékon a gerincet, túlfeszíti, és ezáltal megterheli az izomzatot, valamint a szalagokat. A felesleges kilók a hátfájáson kívül hozzájárulnak más egyéb betegségek – szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, a daganatos betegségek – kialakulásához is.
A fájdalmat nem elnyomni, hanem megszüntetni kell, az ugyanis egyértelműen jelzi, valami nincs rendben. Elsőként forduljunk hát-, illetve derékpanaszainkkal szakemberhez, aki megfelelően választott technikával kezelésbe veszi a sajgó területet: a masszőr vagy csontkovács a holisztikus állapotfelmérést követően a probléma oldásához megfelelő masszázstechnikát, majd – amennyiben szükséges – mobilizációt (orvosi gyógymasszőr kimozgatás) és manipulációt (csontkovácsolás, csontrakás) alkalmaz. A kezelés(ek) után azonban mindenképpen életmódváltásra, azt kiegészítendő pedig tudatos táplálkozásra lesz szükség.
Rendkívül fontos lenne, hogy mindenki megfelelő mennyiségű és minőségű mozgást végezzen. Mivel a hátfájásnak számos kiváltó oka lehet, előbb a fájdalom pontos okát kell kideríteni, hogy megtalálják az optimális kezelést, akár személyre szabott mozgásprogrammal. „Manapság a különböző mozgási lehetőségek száma szinte korlátlan, de érdemes figyelembe venni, hogy a tevékenység milyen módon hat a kritikus területre. Egy egyszerű példa: a futás remek állóképességi sport, de a gerincet érintő fájdalmak enyhítésére nem a legjobb választás – hangsúlyozza Rakovits Viktor. – Természetesen első körben mindenképpen érdemes kikérni egy szakorvos véleményét, és utána kiválasztani a megfelelő mozgásformát. Az egész testet átmozgató, hasznos gyakorlatokat alkalmazó tornák, sportok – a teljesség igénye nélkül – a gyógytorna, gerinctorna, a jóga bizonyos fajtái, a pilates vagy éppen a kettlebell.”
A legtöbb munkahelyen a munkaadók nem fordítanak túl nagy figyelmet arra, hogy az ülő alkalmatosságok ergonómiailag megfelelők legyenek, így, ha tehetjük, próbáljunk magunknak gondoskodni megfelelő székről. „Az ülőmunkát végzőknek javasoljuk, hogy lehetőség szerint váltogassák az ülőlabdát, a térdelőszéket a hagyományos székekkel, illetve az is nagyon jó lehet, ha a japán mintát követve a monoton munkát végző emberek óránként kapnának néhány percet, amikor különféle kis helyen is elvégezhető gyógytorna jellegű mozgásokat végeznek” – tanácsolja Benke Rita. Munka közben körülbelül félóránként–óránként álljunk fel, sétáljunk egy kicsit, mozgassuk át a gerincünket, és nyújtózzunk néhányat. „Autóvezetésnél az üléspozíciót állítsuk magasabbra, és a belső tükröt is úgy forgassuk, hogy amikor bele szeretnénk pillantani, azt csak egyenes háttal ülve tudjuk megtenni” – teszi hozzá masszőr-csontkovács szakértőnk.
Mindemellett gondosan válasszunk megfelelő lábbelit, futás közben csak erre a célra kialakított futócipőt viseljünk, lehetőség szerint kerüljük a túl sok és folyamatos ülést. Az esti, éjszakai pihenésnél is óvhatjuk gerincüket – ennek egyik fontos eleme a megfelelő matrac kiválasztása.
Forrás: www.harmonia-centrum.hu
Hozzászólás zárolva.