Mi lehet az oka, ha összevissza ver a szíve?

A normális szívverés ritmikus és szabályos

A szívritmus azt mutatja meg, hogy hányszor ver percenként a szívünk. A normális pulzus 60-70 dobbanást jelent percenként, de az 55 és 85 közötti érték is elfogadható.
A pulzusszámot számos tényező befolyásolhatja. Nyugalomban, illetve fizikai aktivitás vagy stresszhelyzet kapcsán, egészséges egyén esetében is más-más értékek mérhetők. A szívverés akkor normális, ha ritmikus, és szabályos, nyugalmi állapotban pedig alacsony értéket mutat. Szívritmus zavarról akkor beszélünk, ha a szabályostól eltérően működik a szívünk, tehát gyorsabban (tachycardia) vagy lassabban (bradycardia) ver, vagy a ritmus szabálytalan (arrythmia).

Ha túl gyors a szívritmus (tachycardia)

Azt a ritmuszavart, amikor a szív túl gyorsan ver, vagyis a szívfrekvencia 100/percnél magasabb tachycardiának nevezzük. Ilyenkor előfordulhat, hogy nem szervi baj, hanem pl. az edzettség hiánya, stressz, kimerültség, pszichés nyomás áll a háttérben. Gyakran találkozunk  nyugalomban is szapora szívműködéssel (pulzussal), ami egyértelműen nagyobb kardiovaszkuláris kockázatot jelent (szív-érrendszeri megbetegedést, halálozást). Vannak olyan állapotok is, amelyeknél azonnali orvosi beavatkozás szükséges. Ilyenek például a kamrai, illetve a pitvari tachycardiák, attól függően, hogy a ritmus zavarok a szív melyik részéből indulnak ki. Ezekben az esetekben a kóros elektromos impulzusok eredményeként a szív képtelen elegendő vért pumpálni a létfontosságú szervekbe. Ezek a kórállapotok minden esetben orvosi kivizsgálást és rendszeres kontrollt igényelnek, amelynek során gyógyszerest kezelés, illetve szívritmus szabályozó készülék nyújthat megoldást.

Ha túl lassan ver a szív (bradycardia)

Ha a szív lassan ver, – kevesebbszer, mint 60 alkalommal egy perc alatt -, bradycardia a diagnózis.  Aktívan sportoló, edzett fiatal embereknél ez az állapot nem mondható kórosnak és nem igényel kezelés akkor, ha nem jár elhúzódó, vagy ismétlődő tünetekkel, mint a fáradtság, szédülés, ájulás, rosszullét.

Ha szabálytalan a szív működése (arrythmia)

A szív arrythmiája során melléütés, plusz ütés, vagy a vártnál hamarabb jelentkező, majd egy hosszabb szünetet követő ütés jelentkezik. Ilyen esetben is előfordulhat, hogy nincs a háttérben jelentős szervi ok, és pihenéssel, ionpótlással (pl. magnézium, kálium) megszűnnek a panaszok. Sajnos azonban ezek a tünetek súlyos szívbetegség jelei is lehetnek, ilyen például a pitvar fibrilláció. Ezt a kórképet a szív, illetve a kamrák gyors és rendszertelen összehúzódása jellemzi, ilyenkor a szívverés teljesen szabálytalan, abban semmilyen ritmus nem figyelhető meg. Ebben az esetben mindenképpen azonnal kardiológushoz kell fordulni, a súlyos, életveszélyes állapot elkerülése érdekében, ugyanis a ritmuszavarok közül a pitvar fibrilláció óriási veszélyt hordoz: nevezetesen agyi és egyéb szervi embólia lehet a következménye.

Mindenképpen forduljon orvoshoz, ha ezeket a tüneteket érzékeli!

• Amennyiben a nyugalmi pulzus tartósan 120/perc felett vagy 40/perc alatt van
• Hirtelen jelentkező, 120/perc feletti pulzussal járó rosszullétet tapasztal
• Gyakori melléütést érez, mely tartósan fenn áll
• Mellkasi remegésérzése, légszomja van, a torokban, a gyomor tájékon fellépő furcsa fájdalmat, szúrást érzékel, amelyhez szédülés, bizonytalanságérzet, félelem, idegesség, látászavarok társulnak, esetleg ájulás, vagy ájulás közeli állapot jelentkezik

Forrás: Kardioközpont