Mit ne együnk cukor helyett?
Cukor helyett már számos alapanyagot választhatunk a boltok polcairól, ám ha valakinek inzulinrezisztenciája vagy cukorbetegsége van, akkor nem árt tisztában lenni azzal, hogy mely termékeket nem érdemes választania a cukor pótlására.
Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa most összefoglalja, amit eddig nem, vagy rosszul tudtunk a cukorpótlókról.
Méz
A mézet rengetegen használják cukor helyett, hiszen egy természetes édesítőszerről van szó, ami ráadásul ízletes is, és nem kell számolni kellemetlen mellékízzel sem. Éppen ezért a fogyókúrázók gyakran nyúlnak hozzá, ám mi van akkor, ha valakinek egészségügyi okokból kell kerülnie a cukrot, mert pl. cukorbeteg, vagy inzulinrezisztens? Sajnos el kell, hogy keserítsük őket, hiszen elsőre bármennyire is jó ötletnek tűnhet a méz, sajnos kerülendő, mivel kb. 70 %-ban egyszerű szénhidrátokat tartalmaz, így a gyorsan felszívódó anyagok táborát gazdagítja. Ennek következtében gyorsan megemeli a vércukorszintet, és ami a fogyókúrázóknak is rossz hír, sajnos az energiatartalma sem elhanyagolható.
Fruktóz
Régebben – és sajnos még ma is – a diabetikus termékek nagy részét fruktózzal, azaz gyümölcscukorral édesítették, mivel lassan emeli meg a vércukor szintet. Így elsőre valóban jó választásnak tűnhet, ám nagy mennyiségű használata során megemelkedhet a triglicerid vérzsír szinje, és a szénhidrát tartalma is 100%. De ne feledjük, hogy az ételekben természetes formában jelen lévő fruktóz nem jelent egészségügyi problémát, hiszen például a gyümölcsökben lévő rostok nagy mértékben lassítják a felszívódását.
Agave szirup
A jó marketingnek köszönhetően az egészséges életmód hívei és a cukorbetegek/IR-esek egy időben gyakran nyúltak mexikói agave sziruphoz, pedig az elmúlt időszakban kiderült róla, hogy nem is annyira egészséges, mint az hiszik. Hogy mi a baj vele? Ugyanaz, mint a fruktózzal, ami nem csoda, hiszen nagyrészt fruktózt tartalmaz. Éppen ezért az inzulinrezisztenciások és a cukorbetegek kerüljék, a fogyókúrázók és az egészséges életmód követői pedig csak mértékkel fogyasszák – figyelmeztet Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.
Kókuszvirág cukor
Nagy újdonságnak számít a kókuszcukor, vagy más néven, a kókuszvirág cukor. Glikémiás indexe 35, tehát alacsonynak számít, de egyelőre még annyira újdonságnak számít, hogy sok vizsgálatot még nem folytattak le a szervezetre gyakorolt hatásával kapcsolatban.
Valójában kókuszvirág (más néven pálmacukor) nektárjából készült hagyományos cukorról van szó. Nagy része (80%) szacharóz – kettős szénhidrát -, 3-9%-a szőlőcukor – egyszerű szénhidrát. A benne lévő kalória és szénhidrát mennyisége közel azonos a répacukoréval, ám tartalmaz kevés inulint (növényi rost) és „magas” az ásványi anyag és vitamin tartalma is. Éppen ezért lehet alacsony a glikémiás indexe, de magas szénhidrát tartalma miatt nem kifejezetten ajánlható szénhidrát anyagcsere problémával küzdőknek. (Forrás: Budai Endokrinközpont)
Hozzászólás zárolva.