Nagyon rossz hír ülőmunkát végzőknek!

Egy órával többet ülünk naponta, mint tíz évvel ezelőtt, és az ülés egészségkárosító hatása lassan a dohányzás okozta egészségrontáshoz hasonló – állapították meg azon a nemzetközi tudományos rendezvényen, amelyet nemrégiben Budapesten tartottak. Tíz európai országból érkeztek előadók a rendszeres testmozgás egészségmegőrzésben és gyógyításban betöltött szerepével foglalkozó tudományterületekről. Hangsúlyt kapott mozgásszegény életmódunk, különösen a mind jobban terjedő ülő életmód, amely nem kedvez annak, hogy fizikailag aktív életet éljünk.

Pedig  a rendszeres testmozgásnak – bármely életkorban is végezzük – nemcsak egészségmegőrző, hanem bizonyos betegségtípusoknál terápiás hatása is van. A mozgásszegény életmód viszont bizonyítottan hozzájárul több krónikus betegség – kóros kövérség, mozgásszervi, szív- és keringési elváltozások, daganatos betegségek, csontritkulás, cukorbetegség stb. – kialakulásához. A legfrissebb felmérésekből kiderül, hogy Európában átlagban naponta egy órával többet ülünk, mint akár csak tíz évvel ezelőtt.

A mozgásszegény életmódhoz nemcsak az irodai munka, hanem az elektronikai eszközök egyre elterjedtebb használata is hozzájárul. Ráadásul sokszor szórakozásra, virtuális kapcsolattartásra használjuk, ami – különösen a fiatalabb korosztályhoz tartozók esetében – mind hosszabb időszakra kényszerít ülésre a szabadidőnkben is.

A sok ülés, főként, ha a táplálkozásnál sem figyelünk az energia-egyensúlyra, elhízáshoz és egyéb, ezzel összefüggésbe hozható betegségek kialakulásával fenyeget.

Az előadásokon szó volt arról is, hogy miként lehet az ülés egészségkárosító hatásait ellensúlyozni. Friss vizsgálati eredmény szerint lényeges javulást azzal lehetne előidézni, ha a hosszan tartó ülést időről időre szünetekkel szakítjuk meg, és átmozgatjuk magukat. Egyelőre még nincs elfogadott protokoll, hogy milyen időközönként milyen időtartamú és intenzitású mozgással eltöltött szünetekkel lehet legjobban csökkenteni az ülés káros hatásait. Ennek vizsgálata lesz a következő lépés.

Azt azonban minden e témában végzett felmérés kimutatta, hogy a mozgással töltött szünetek beiktatása számottevően, akár 30-40%-al csökkentheti az ülés okozta kockázatokat már mérsékelt vagy közepes intenzitású mozgás esetén is. Természetesen annál hatásosabb, minél gyakrabban tartunk szünetet, de legalább óránként egyszer néhány perces testmozgással kéne megszakítani az ülést. Elég például, ha pár egyszerűen kivitelezhető tornagyakorlatot elvégzünk akár a munkaállomásunk közelében, de már az is jó, ha a szomszéd szobában ülő munkatársat nem telefonon hívjuk fel, hanem odamegyünk hozzá, pláne, ha a lépcsőt használjuk a lift helyett.