Netfüggők

Az IAD (Indternet Addiction Disorder) angol rövidítés az Internet-függőséget jelenti. Az Internet-függőség nem a géptől és nem is a hálótól való függést jelenti, hanem az online kiépíthető kapcsolatok rabságát, ami egy nagyon speciális formája az emocionális függőségnek. Ez a függőség igazából a fiatal korosztályra jellemző. A szélessávú Internet elterjedésével, az Internet-szolgáltatás árának csökkenésével egyre többen váltak netizenné, azaz netjáróvá. Legtöbben elektronikus levelezésre használják az Internetet, ezután következik az információszerzés, majd a szórakozás játék és ismerkedés. Chatelni a szörfölők egyharmada szokott, és ez a tevékenység inkább a fiatalok körében népszerű.

Hogyan alakul ki az Internetfüggőség? Erre a kérdésre Fábián Zsolt, pszichiáter szakorvos ad választ:

Első stádium: ez az állapot, amikor az otthoni netező egyre jobban sóvárog a hat órás netkezdés után – a várakozási időt inkább alvással tölti, a céges felhasználó pedig túlórába bonyolódik csak azért, hogy a főnök távozása után internetezhessen egy csöppet.

Második stádium: rossz közérzete alakul ki, ha nem jut Internethez az adott napon, és nem tudja szokásos online ujjgyakorlatait végezni.

Harmadik stádium: túlköltekezik az Internet használata miatt, észreveszi, hogy egyéb munkái és családja háttérbe szorulnak. Ilyenkor megpróbálkozik a teljes elszakadással – ami legtöbbször a munkahelyi használat vagy más miatt nem tartható be…

Negyedik stádium: felismeri a függőségét, és akaraterejére támaszkodva megpróbál szabadulni, ami igen nehéznek bizonyul-és igen nagy a visszaesők aránya.

A függőség jelei lehetnek:

1. az elhatározott fél óra helyett órákat töltesz az interneten


2. elhalasztasz baráti, családi eseményeket, hogy netezhess


3. ha on-line vagy, elveszíted az időérzéked


4. mániákusan mindig megnézed a postaládádat (akkor is, ha tíz perce nézted…), jött-e leveled


5. több internet barátod van, mint valóságos


6. csak percekre tudsz elszakadni a monitor elől, az étkezésed is ott bonyolítod


7. (bizonyíték: morzsa hegyek a billentyűzetben)


8. a holnapot honlapnak hallod, az egérnek számodra csak egy jelentése van…

A nyugati országokban az Internet elterjedésével egy új kulturális forradalom kialakulásáról is beszélnek. Az Internet lehetővé teszi a legkülönbözőbb információkhoz való könnyű és gyors hozzáférést, az elektronikus levelezést, virtuális közösségek kialakulását és az emberi kapcsolatok egy új típusának létrejöttét, mely a földrajzi, kulturális, materiális és nyelvbeli különbségek áthidalásával sajátos szubkultúrát határoz meg. A számítógép képernyője előtt ülő Internet-felhasználók részéről hamar megnyilvánult egyféle emocionális kötődés az úgynevezett online tevékenységek, közösségek és az újonnan kialakult sajátos ismeretségek, barátságok irányában. Ezzel egy időben láttak napvilágot az első jelzések, melyek a túlzott internetezés káros hatásaira hívták fel a figyelmet. Az amerikai egyetemeken végzett felmérés során olyan esetek kerültek nyilvánosságra, hogy egyes diákok akár napi 18 órát is interneteztek, ami természetesen hátrányosan befolyásolta az iskolai teljesítményt, de a pár- és baráti kapcsolatokat is. A sajtóban megjelent cikkek is egyre szélsőségesebb esetekről számoltak be, például arról a 12 éves Missouri-i fiúról, akinek megtiltották az internetezést, és ezért meggyilkolta szüleit. Mivel az Internet-hozzáférés éjszaka olcsóbb, ezért a családok és párok szexuális életét is befolyásolhatja az internetezés, és egy új fogalmat is megalkottak, az ún. cyberözvegyekét, akiket internetező partnere elhanyagol. Az orvosok is felfigyeltek erre a jelenségre, és egyre több cikk jelent meg az Internet-függőségről, mint egy újfajta szenvedélybetegségről. De hogyan válhat az Internet szenvedélybetegség forrásává? Az Internet lehetővé teszi a kapcsolatteremtést, eszmecserét, játékot a többi Internet-felhasználóval, oly módon, hogy nem szükséges az egyénnek felfednie valódi azonosságát. Sok internetező egyféle álarcot alakít ki magának, és ezzel az új, kedve szerint beállított identitással vesz részt a hálózat „életében”.