Ó, Ms. alkohol,…

A tapasztalat sajnos azt mutatja, hogy igazi megelőzésre nem nagyon kínálkozik lehetőség. Csak a legsúlyosabb állapot tudja szembesíteni az alkoholistát és környezetét a valódi betegséggel. A lejtőn ritkán van megállás, az aljáról viszont csak két út vezet tovább, és ebből is csak egy a megoldás felé: ez pedig az alkohol teljes elhagyása. Megoszlanak a vélemények a teljes absztinencia szükséges idejéről. A minimum két év, mások szerint soha nem szabad feladni. Talán úgy a jó, hogy szakemberben és érintettben egyaránt él a remény, hogy reális esélye nem „csak” arra van az alkoholistának, hogy hosszú éveken át megőrizze józan állapotát, és megállja, hogy egyetlen korty alkohol se menjen le a torkán. Az esetekben nagy részében a teljes absztinencia feladása a visszaeséssel fenyeget, mert menthetetlenül újra a lejtőre téríti a magában nem jogosan bízó alkoholbeteget. Ilyenkor – bár el kell fogadni azt, hogy a különleges alkalmakkor, születésnapkor, szilveszterkor mértékkel elfogyasztott kellemes és ártatlan 1-2 korty vagy pohár bor, sör kora egyszer s mindenkorra lejárt, ettől eltekintve – keresztülvihető az alkoholfüggés legyőzése. Kérdés mindkét esetben az, hogy hogyan?
 
Az első lépések
Korszakalkotó lépés és elhatározás, ha az alkoholista közeli hozzátartozójának vészharang-kongatása vagy saját döntése nyomán végül szakemberhez fordul. A külső segítség gyakorlatilag nélkülözhetetlen. Nemcsak az olykor nagyon is súlyos elvonási tünetek miatt, de azért is, mert az alkoholista gyógyulására nincs esély, ha lelki egyensúlya nem áll helyre annyira, hogy erőt nyer a kísértés leküzdésére. Ehhez pedig meg kell tanulnia értelmes célokat, megfelelő élményeket találnia, kiegyensúlyozott, felnőtt személyiséggel élnie.
 
Kényszerítő körülmények
Olykor a beteg valójában nem önszántából kerül orvoskézbe, hanem az elvonási tünetek sodorják oda. Vagy úgy, hogy valamiért nem jut alkoholhoz, vagy mert önszántából egyedül próbált felhagyni az ivással.
Az elvonási tünetekkel és azok legsúlyosabb formájával, a delírium tremens-szel az alkoholizmushoz társuló betegségek között ejtünk szót.
Ilyenkor az esetlegesen szükséges sürgősségi ellátás után méregtelenítő és rehabilitációs program kezdődik, aminek azonban alapvető feltétele a beteg helyes együttműködése, saját akarta.
Az alkohol-gondozókban az addiktológus szakember kikérdezi a beteget, elkezdi az általános kivizsgálást, és gyógyszeres segítséget nyújt az elvonási tünetek kiküszöböléséhez.
 
Gyógyszeres kezelés
A gyógyszeres kezelés nem olcsó, de vannak elérhető áron is alkoholkívánalmat csökkentő gyógyszerek (pl. acamprosate). A depresszió ellenes szerek egy részének, illetve egy-egy rászokással nem fenyegető nyugtatónak is van ilyen – bár gyengébb – mellékhatása. Magyarországon két olyan szer van, ami az alkohol megkívánása ellen hat.
Az acamprosate hatóanyagú készítmények hatékonyan csökkentik az alkohol iránti sóvárgást, segítenek az absztinencia kialakulásában és fenntartásában. Többszörösen kontrollált orvosi kisérletek alapján elmondható, hogy placebóval összehasonlítva megduplázza az absztinencia-rátát (tehát kétszeresére nő azok aránya, akik a kezelés után megszabadulnak az alkohol-függőségüktől).
 
A diszulfiram hatóanyagú gyógyszerek az alkohol lebomlását gátolják, melynek következtében az alkoholból képződő acetaldehid nem bomlik tovább. Ez a vegyület hányásos rosszullétet okozva tántorítja el az alkoholistát a további italtól. Csak orvosi ellenőrzés mellett, és néhány napi tiszta állapotot követően, korlátozott ideig szedhető, a leszokás felé vezető úton segít elindulni.
 
Kivizsgálás
Az általános kivizsgálás laborvizsgálattal, májfunkció-vizsgálattal kezdődik. A kitapinthatóan nagyobb máj tán segíti a beteg meggyőzését is, hogy épp itt az ideje komoly lépéseket tennie az életéért. Mivel ma megint terjed a TBC, melynek az alkoholizmus, pontosabban a kedvelt tartózkodási hely, a kocsma nagyon jó melegágya, ezért elengedhetetlen a tüdőszűrés. Bár egyeseket tán meglep, az ugyancsak terjedőben lévő nemi betegségek szűrését is megejtik, mert az alkoholos állapot a gátlások elvesztése révén rejt ilyen fertőződésveszélyt is.
 
A testi ellátáshoz tartozik az idegrendszeri kivizsgálás. Általában az érintettek nem tudják hogy az izomgörcsök nem érszűkületes problémák, hanem idegrendszeri zavarok jelei.
 
A vércukor és vérnyomás ellenőrzése is nélkülözhetetlen. Volt olyan évekig magas vérnyomással kezelt beteg, aki valójában alkoholista volt. Az alkohol elhagyásával szükségtelenné válhat a vérnyomáscsökkentő, enyhe diabétesznél az inzulin.
 
Kiszáradás? De meddig?
Igen, a megfelelő kezelés mellett ez nagyon örvendetes eredmény, nem pedig valami szörnyű állapot.
Az Anoním Alkoholisták azt mondják, hogy az alkoholizmus visszaesésekkel gyógyuló betegség, annak ellenére, hogy a legjobb eredményeket ők mutatják föl, a tartós és véglegesnek mondható megszabadulásban: 30% a visszaesés. Ilyenkor is támogatják a visszaesőt. Az összes többi terápiás és csoportterápiás módszer esetében ez az arány jóval több, 50 és 70% között mozog.
 
A kezelés
A kezelés komplex, testi, lelki és szociális gyógyító elemeket is kell, hogy tartalmazzon. A terápia azért időigényes, mert a megvonási tüneteket viszonylag könnyen meg lehet szüntetni, a belgyógyászati panaszokat lehet gyógyszerrel kezelni, ugyanakkor a pácienst az élmény-, az örömszerzés más, alkoholfüggetlen módjaira is el kell vezetni, mert ennek híján előbb-utóbb vissza fog esni, a kérdés csak az, mikor. Csak akkor lehet valaki gyógyult, ha megoldódtak azok a problémák, amik az alkoholizmusba sodorták. Márpedig ebben a személyiség is átalakul.
 
Az átfogó kezelés hatására a beteg már két hét leforgása alatt sokkal jobban érzi magát, normalizálódik a vérnyomása, jól tud aludni.
Az alkoholizmussal társult szervi betegségek enyhe formáit az addiktológus orvos szokta kezelésbe venni, a súlyosabb állapotok többnyire belgyógyászra tartoznak.
A harmadik hónap vége az a kritikus időszak, amely után a sikeres megvonáson felbuzdulva a beteg olykor megenged magának – jutalom gyanánt – egy kis alkoholt. Ez ekkor még nagyon korai, mert ennyi idő alatt szinte kizárt, hogy a problémamegoldás olyan fokra juthatott, hogy sikerül megőrizni az elért eredményeket.
Az út tehát még folytatódik, de már nem tűnik reménytelennek.