Pajzsmirigygöbök – nem csak esztétikai probléma
A pajzsmirigy betegségei hazánkban is népbetegségnek számítanak. A diagnózist sok esetben nehezíti, hogy a csökkent vagy emelkedett hormontermelés szerteágazó, sok esetben egyéb szervi panaszra utaló tüneteket okozhat. Az elváltozások egyik formája a pajzsmirigygöbök megjelenése. Most kialakulásának okairól és a kezelési lehetőségekről lesz szó.
Magyarország négyötöde a mérsékelten jódhiányos területek közé tartozik az ivóvizek elégtelen jódtartalma miatt. Pedig a pajzsmirigy megfelelő működéséhez jódra van szükség.
A pajzsmirigygöbök előfordulása a nőknél valamivel gyakoribb, mint a férfiak esetében. Ugyancsak sűrűbben fordul elő idős korban és külső besugárzás után is.
A két nem közti arányok eltolódását magyarázhatja, hogy a betegség gyakran a terhesség alatt, illetve az azt követő időszakban jelentkezik. A várandósság időszakában a szervezet jódszükséglete az átlagosnál nagyobb, az elégtelen jódellátottság pedig könnyen előidézheti a pajzsmirigygöbök kifejlődését, illetve a már meglévők nagyobbodását. Fontos azonban kiemelni, hogy az anorganikus jód – ezt tartalmazhatják egyes magzatvédő vitaminok, a Betadin kúp és oldat is – a pajzsmirigygyulladásban szenvedőknél a betegség fellángolását, túlműködő göbös pajzsmirigy esetén pedig a betegség rosszabbodását okozhatja – magyarázza Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa.
A jódhiány és a jóddal nem megfelelően ellátott terhesség mellett a dohányzásnak is meghatározó szerepe van a hideg és meleg göbök kialakulásában. Emellett örökletes tényezők is nagy szerepet játszanak a betegség kialakulásában.
A pajzsmirigy göbös megbetegedéseire a legtöbb esetben a nyak elülső részén megjelenő duzzanat hívja fel a figyelmet. A göbök azonban nem egyszerűen kozmetikai gondot jelentenek. Az úgynevezett meleg göbök pajzsmirigy-túlműködést okozhatnak, a hideg göbök pedig a daganatos átalakulás miatt jelentenek potenciális veszélyt. Arról, hogy az elváltozás melyik csoportba sorolandó, az izotópos vizsgálat során bizonyosodhatunk meg. A meleg göb fokozott mértékben tárol izotópot – emiatt a vizsgálati képen piros színű, ezért nevezték el „meleg” göbnek. A beteg annyiban érezhet különbséget, hogy a meleg göbhöz a túlműködés tünetei társulhatnak: erős szívdobogás, ritmuszavar, esetleg fogyás. A meleg göb általában jóindulatú, és eredménnyel gyógyítható. A hideg göb nem vesz fel izotópot, ezért a tárolás alapján egy üres, „hideg” terület ábrázolódik. A hideg göbök egy része lehet rosszindulatú, ezért ezekben az esetekben a citológiai vizsgálat kötelező.
Az izotópkezelés hatékonyan alkalmazható meleg göbös pajzsmirigy-túlműködés esetén. Az izotópterápia során a hatóanyagot szájon át juttatják a szervezetbe, mely azután „megkeresi” az érintett szervet, a kóros elváltozást. A kezelés lényege, hogy a jódizotóp elpusztítja az azt felvevő pajzsmirigysejtet, s ezáltal szünteti meg a pajzsmirigy-túlműködést.
A jóindulatú göbök egy része úgynevezett pajzsmirigytömlő, szakszóval ciszta. Ilyen esetek egy részében a betegek elkerülhetik a műtétet, sőt gyakran az esetleges további műtéti beavatkozásokat is. A szklerotizáció lényege, hogy különböző anyagot – régebben tetránt, ma alkohol alapanyagú készítményt – fecskendeznek a cisztába vagy a göbbe, és az így kialakult steril gyulladás után a ciszta falai összetapadnak, a göb pedig felszívódik. Ez az eljárás csakis jóindulatú göbök esetén alkalmazható.
A pajzsmirigygöb minden esetben vizsgálatot igényel, tisztázni kell a göb(ök) méretét, számát, funkcióját. A pontos diagnózishoz a beteg részletes kikérdezését, az anamnézis felvételét követően a nyaki terület fizikális vizsgálata történik, amelyet pajzsmirigy-ultrahang követ. A fizikális vizsgálat során rendszerint az egy centinél nagyobb göbök tapinthatók jól. Az ultrahang-diagnosztika térhódításával azonban már lényegesen kisebb göbök jelenlétére is fény derülhet. Az UH-vizsgálat nemcsak a diagnózisra, hanem a göbök méretének meghatározására és a nyomon követésre egyaránt alkalmas. A pontos diagnózis felállításának lényeges eleme a TSH hormon vérvétellel történő meghatározása, illetve a már említett izotópos vizsgálat (szcintigráfia), amely választ ad a göb funkcionális természetére (meleg vagy hideg göb). A biopszia elvégzése pedig – különösen hideg göbök esetében – az esetleges rosszindulatú elváltozások vizsgálatához szükséges.
A pajzsmirigygöbök terápiája mindig egyénre szabott. A kezelés egyik sarkalatos kérdése a TSH képződésének visszaszorítása. A tartósan magas TSH-szint ugyanis hozzájárul a hideg és a meleg göbök számának emelkedéséhez. Jellemző azonban, hogy mind a meleg, mind a hideg göbök egy idő után a TSH jelenléte nélkül is növekednek. A göb növekedése esetén, továbbá ha a citológiai vizsgálat daganatos elváltozás gyanúját veti fel, a műtét elvégzése szükséges.
Hozzászólás zárolva.