Puffad, fáj, ég, és fogysz? Gyanakodj a gluténre!
Gyomorégés, gyomorfájás és gyakori haspuffadás okoz napi kínokat? Akkor érdemes alaposabban körülnézni a konyhában is, de főleg a kenyeres dobozban. A gabonafélék fogyasztása során jelentkező kellemetlen tünetek többnyire gluténérzékenységre utalnak. De mi ez az új kór?
A manapság népszerű diéták többsége nem csak a szénhidrát csökkentés céljából javasolja a pékáruk, tészták fogyasztásának mellőzését. Egyes felvetések szerint a gabonák egyik összetevője, a glutén amellett, hogy jelentősen lelassíthatja a fogyást, az egész szervezetre kiterjedő panaszokat is okozhat. Most a gabonafélék fogyasztásával kapcsolatba hozható betegségeket vesszük górcső alá dr. Hidvégi Editgasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa segítségével.
Egyre többen küzdenek gyomorégéssel, gyomorfájással, gyakori panasz a haspuffadás is. Több vizsgálat is kutatja a táplálkozás szerepét bizonyos betegségek kialakulásában. A ma legtöbbet gyanúba kevert élelmiszerek egyik csoportja kétségkívül a gabonafélék, különösen azok egyik alkotóeleme, a glutén. A lisztérzékenység és búzaallergia mellett az orvosi szakirodalomban megjelent egy új kórforma, amit gluténérzékenységnek is nevezhetünk.
Lisztérzékenység vagy cöliákia
A glutén a gabonák egyik fehérje-összetevője, amely két alcsoportra oszlik: gluteninre és gliadinra. A lisztérzékenység – orvosi nevén cöliákia – a búza, rozs, zab és árpa egyik összetevőjével, a gliadin fehérjével szembeni túlérzékenység. Tünetei közé tartozik a hasmenés, hasfájás, puffadás, zsírszéklet, csecsemőknél és kisgyermekeknél az előredomborodó has, a fogyás, a fejlődés elmaradása, a rossz felszívódás miatt vas- és vitaminhiány. Későbbi életkorban csontritkulás is jelezheti a betegséget. Lisztérzékenység során autoimmun jellegű folyamat következtében bélnyálkahártya-károsodás jön létre. Ha a beteg huzamosabb időn át a felsorolt összetevőket tartalmazó élelmiszereket fogyasztja, a vékonybél nyálkahártyájának súlyos károsodása jön létre – magyarázza a Budai Allergiaközpont orvosa. A vékonybélben található bélbolyhok, amik a tápanyagok felszívódását biztosítják, képtelenek lesznek eredeti funkciójuk betöltésére. A beteg szervezetében a tápanyagok optimális felszívódása nem jön létre, az étkezések során elfogyasztott táplálékok a szervezetben nem tudnak megfelelően hasznosulni.
Búza- vagy gabonaallergia
Mindkét néven előfordul, de azonos problémát jelöl. A panaszok létrejöttének oka a búza fehérjéire (amiláz- és tripszin-inhibitorokra, gliadinra) adott kóros immunválasz. Itt tehát szintén az immunrendszer érintettségéről beszélünk, patogenezisében a búzaspecifikus IgE antitestek központi szerepet játszanak, ez különbözteti meg a valódi allergiát az érzékenységtől – magyarázza dr. Hidvégi Edit. A diagnózist azonban bonyolítja, hogy létezik nem-IgE mediált búzaallergia is, ezt meglehetősen nehéz elkülöníteni a gluténérzékenységtől. Tünetei megegyeznek a táplálékallergiák jellemző gyomor- és bélrendszeri tüneteivel. Emellett eldugult orr, fáradtság, asztma, erős premenstruális szindróma (PMS), mandulagyulladás, szemkönnyezés, a koncentrálóképesség romlása, bélproblémák, vérellátási zavarok, gyakori vizeletürítés és artritisz jelezhetik a betegséget.
a babának!
Gluténérzékenység
Definíciója szerint a glutén tartalmú élelmiszerek kapcsán fellépő tünetek nem cöliákiás és nem búzaallergiás személyeknél. A lisztérzékenységtől való egyértelmű megkülönböztetése végett használják rá a non-celiac gluten sensitivity (NCGS), vagyis a nem-cöliakiás gluténérzékenység elnevezést. Előfordulásáról pontos adatok feltehetőleg azért nincsenek, mert sok beteg öndiagnózis alapján, orvosi vizsgálat és tanács nélkül kezd gluténmentes diétába. Habár a betegség rizikófaktorait még nem ismerjük, az eddig elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy előfordulása nők, valamint fiatal- és középkorúak körében magasabb. Ennek oka az lehet, hogy a két csoport tagjai jellemzően többször próbálkoznak a megszokottól eltérő diétával, így esetükben könnyebb felismerni a betegséget. Mivel jelenleg nincs olyan laboratóriumi vizsgálat, ami egyértelműen igazolná a betegség fennállását, a diagnózisban is nagy szerepet kap a kizárásos diéta.
„Az utóbbi évek irodalmában megjelentek olyan cikkek, és nekem is volt nem egy olyan betegem, akinek nem lehetett az eddigi szerológiai módszerekkel igazolni a cöliákiát, a bélbiopszia sem mutatott bélboholy-atrófiát, mégis javított állapotán a lisztmentes diéta. Ezek a nem-cöliákiás gluténérzékeny esetek” – jegyzi meg dr. Hidvégi Edit.
A gluténérzékenység tünetei a glutén fogyasztását követő órákon vagy napokon belül jelentkeznek, leginkább az IBS tüneteihez hasonlítanak: hasfájás, a széklet megváltozása (hasmenés és székrekedés váltakozva jelentkezhet). Emellett fejfájás, fáradtság, izom- és ízületi fájdalom, a lábak vagy karok zsibbadása, ekcéma vagy bőrkiütés, depresszió és vérszegénység jelentkezhet. Gyermekeknél a panaszok jellemzően a gyomor- és bélrendszer területén jelentkeznek: hasfájás, krónikus hasmenés. Egyéb tünet a fáradtság lehet. A panaszok a glutén fogyasztásának kerülésével megszűnnek, majd újra jelentkeznek, ha a glutén ismét visszakerül a beteg étrendjébe.
Hozzászólás zárolva.