Puffadás, görcsök, hasi fájdalom? Elégtelen hasnyálmirigy-működést jelez!
Elég egy szelet rántott hús, egy adag spagetti vagy tejszínes tortaszelet, és szúró vagy görcsös hasi fájdalom, lágyabb vagy híg széklet kínoz? A legtöbben ilyenkor epebetegségre gondolnak, ám nagy valószínűséggel a hasnyálmirigy enzimtermelésével van baj. Mi lehet az oka?
A hasnyálmirigy (pancreas) a has közepén a mélyben, a köldök felett, a máj, patkóbél és lép között, a gerinchez közel található. Legfőbb feladata a vércukrot szabályozó inzulin és az emésztésben részt vevő zsír-, fehérje- és szénhidrátbontó enzimek termelése. A patkóbélbe kerülve a kiválasztott amiláz a szénhidrátokat, a lipáz a zsírokat és a tripszin, chimo-tripszin a fehérjéket kisebb, felszívható részekre bontja.
Ha a hasnyálmirigyben nem termelődik elegendő emésztőenzim, vagy azok kiválasztása elégtelen, a tápanyagok lebontása az emésztési folyamat e szakaszában elégtelenné válik. Így olyan nagyobb fehérje-, zsír- és cukorrészek jutnak az alsóbb bélszakaszokba, amelyek előfordulása ott nem természetes. Ugyanakkor a sejtek számára szükséges kismolekulájú részecskék nem jutnak be a vérkeringésbe kellő mennyiségben.
A bél alsóbb szakaszaiban található egyes bélbaktériumok a feleslegbe odakerülő ételkomponenseket örömmel fogadják, azok hatására elszaporodnak, míg mások „túlterhelődnek”, és így a számuk nagyon lecsökken. A rothasztó baktériumok a zsírban és fehérjében dús ételektől megerősödnek, és erőteljes rothadási folyamatokat indítanak el, míg a szénhidrátdús béltartalomtól az erjesztőbaktériumok és a gombák szaporodnak nagyon el, és intenzív alkoholos erjedést tartanak fenn. Ezért később nem túl jelentős ételmennyiség bevitelét követően is elég hamar gyors rothadás és erjedés indulhat a bélben, s relatív hamar nagyfokú puffadás, intenzív bélgázképződés tapasztalható. A széklet ennek során elfolyósodik, és híg, formálatlan, gyakran zsírfényű lesz, illetve gázokkal együtt ürül. Az sem ritka, hogy székrekedés és híg székletürítés váltogatja egymást. Legtöbbször az irritábilis bélszindróma diagnózist kapjuk rá az orvostól.
A hasnyálmirigy elégtelen működésével kapcsolatos tünetek:
● puffadás (meteorizmus),
● bélgázképződés (flatulencia),
● görcsök (béltenezmusok, kólikák),
● levertség, fáradékonyság,
● visszatérő fertőzések,
● túlérzékenység (allergia, intolerancia),
● bőrbetegségek: akné, ekcéma,
● anyagcserezavarok: magas vérzsírok, cukorbetegség.
A rossz emésztés miatt felborul a normál bélflóra egyensúlya: ha az egyes baktériumok a rosszul megemésztett ételek okozta „túlkínálat” miatt elszaporodnak, mások mennyisége csökken, akkor ez az egész béltraktusban a normál flóra tartós egyensúlyzavarát idézi elő.
Hasnyálmirigy-elégtelenség esetén elsősorban a rothasztó baktériumok száma nő meg, ezért a bélgázok is rohadt ételre emlékeztető szagúak lesznek. Ez nemcsak a már felsorolt kellemetlen hasi tünetek kialakulását vonja magával, hanem tartós fennállás esetén jelentős májterheltséget és immungyengeséget is előidéz. A keletkező rothadási és erjedési termékek ugyanis elsőként a vérrel a májba jutnak, ott kell lebomlaniuk, átalakulniuk. Ha túl nagy a kínálat, és a máj feldolgozó kapacitása ezt nem győzi, akkor sok szervezetünket terhelő toxikus anyag marad vissza, és jut a vérbe, illetve a sejtekhez.
Mi okozza a hasnyálmirigy alulműködést?
● Vannak olyan vírusok vagy baktériumok kiváltotta immunfolyamatok, amelyek akut vagy kevésbé látványos krónikus gyulladás révén csökkentik a hasnyálmirigy hormon- és enzimtermelő sejtjeinek számát is.
● Lehet örökletes betegség (mukoviscidos), mely már gyermekkorban hasnyálmirigy-elégtelenséget idéz elő. Ám számos esetben nem tudunk ilyen állományt pusztító gyulladást, degenerációt kimutatni, és mégis renyhébb a pancreas tevékenysége.
● A kor előre haladtával – ahogy más szerveknél is – a hasnyálmirigy tevékenysége is romlik, vagyis kevesebb enzimet termel.
● Vezető ok az is, hogy a kiválasztott enzimek nem ürülnek ki rendesen a patkóbélbe. E mögött az áll, hogy az a szájadék (Vater-papilla), amin keresztül bejutnának a bélbe az emésztőnedvek és az epe is, nem elég tágas. Ezt leggyakrabban a bélfal irritáltsága és a bélbe jutó túlzottan savas gyomortartalom idézi elő. Ezektől ugyanis a szájadék nyálkahártyája ödémássá válik, s a járat eldugul (ahogy nátha esetén az orrunk is). A rendszeres kávézás, alkoholfogyasztás, nyálkahártyát irritáló ételek bevitele nemcsak felmarják a bélfalat, duzzadttá teszik a nyálkahártyát, hanem több közülük a Vater-papilla görcsös összehúzódását is előidézi, így még inkább megnehezítik az emésztőnedvek bélbe áramlását.
● A stressz is komoly kiváltó faktor. Ez is merevvé és görcsössé teszi a Vater-papilla izmait, beszűkíti a járatot, és ezzel rontja a hasnyálmirigyből és epehólyagból történő emésztőnedv elfolyást.
Hogyan mutatható ki a hasnyálmirigy-elégtelenség?
Ha a klinikai tünetek alapján felmerül a pancreas-elégtelenség gyanúja, akkor megnézethetjük a széklet emésztettségét, vagyis, hogy a zsírok, fehérjék és a szénhidrátok bontása milyen mértékű. Ennél több információt ad a székletből történő meghatározása. Ez az összenzimtermelés legfontosabb mutatója.
Hasnyálmirigy-elégtelenségben a szénhidrátok, zsírok és fehérjék felszívódása romlik. A vitaminok és ásványok bélen át történő felvételét ez direktben nem zavarja, ám indirekt módon mégis jelentős hiány alakulhat ki idővel. Elsősorban a zsíroldékony vitaminok mennyisége csökken a szövetekben, ugyanakkor az ásványok a fel nem szívott zsírokkal oldhatatlan szappanokat képeznek, és ezért ezek sem tudnak kellő mennyiségbe bejutni a bélből a vérbe.
A tartós vitamin- és ásványhiány a hasnyálmirigy-gyengeséggel küzdőknél egy idő múltán többek között csontritkulást (Ca- és D-vitamin-hiány), immungyengeséget (cink- és szelénhiány), izomgörcsöket (K-, Mg- és Ca-hiány), bőr-és nyálkahártya-érzékenységet/gyulladást (A-és E-vitaminhiány) idéz elő.
Ha valaki nem tud elég emésztőenzimet termelni, akkor legfontosabb, hogy mértékkel és egy étkezéskor kisebb mennyiségben fogyassza azt, amit nehezen tud csak lebontani. Tehát egyen kevesebb zsírt, fehérjét vagy szénhidrátot, illetve egyszerre nagyon mértéktartóan, és ha kell, többször kisebb porciókban. Arra a zsírszegény étrend ellenére is mindenképpen ügyelni kell, hogy a létfontos zsírsavakhoz (főleg omega-3), aminosavakhoz és kellő adag szénhidráthoz is hozzájusson a szervezet, különben nagyon lefogyhat, és hiánytünetek léphetnek fel. Enyhébb elégtelenségnél az enzimtermelés keserű anyagokkal és a haronga kérgéből készült szerrel (hazánkban nem kapható) stimulálható.
A hasnyálmirigy működését stimuláló gyógynövények:harongakéreg, sárga encián, ezerjófű, wermutfű, angelikagyökér, tárnics, gyermekláncfű, articsókalevél. Erősebb enzimhiánynál azonban ezek már nem elegendőek, ilyenkor muszáj enzimeket (amilázt, lipázt, proteázokat) is szedni. Hogy kinek mennyit? Az javarészt az elégtelenség mértékén és az elfogyasztott étel mennyiségén múlik. Átlagban 3×25 000 E-nyi enzimre lehet szükség.
Ezenkívül nagyon fontos az emésztőrendszerben a sav-bázis viszonyok rendezése is. Erre legtöbbször még a szakemberek sem gondolnak. Míg a gyomorban erősen savas a pH, hogy az étellel bekerülő baktériumok, gombák, vírusok java részét elölje a sav, addig a vékonybélben már lúgosnak kell lennie a közegnek (7-es pH-júnak), különben a bélben található enzimek nem tudnak aktiválódni, és rendesen dolgozni. Azért, hogy a gyomorból a patkóbélbe kerülő savas ételmassza a bélben lúgossá válhasson, a hasnyálmirigy nátrium-bicarbonátot terme,l és választ ki a patkóbélbe. Ha nagyon gyenge a hasnyálmirigy-működés, akkor ennek a lúgosító nedvnek az elválasztása is csökken, így hiába viszünk be külsőleg akár nagyobb adagban is jó enzimeket, azok nem tudnak a savas közegben hatni. Ha bicarbonátos oldatot iszunk, sajnos, az sem segít, mert a gyomorban közömbösítődik. Ezért a megoldás olyan szer lehet csak, amely gyomorsaválló tabletta vagy kapszula formában tartalmaz nátrium-bicarbonátot. Ennek elrendelése és használata azonban kizárólag orvosi útmutatás és elbírálás alapján lehetséges.
Nem túl súlyos hasnyálmirigy-elégtelenséggel is lehet élni – csak jóval gyengébb életminőséggel és sok kisebb-nagyobb panasszal. Ha felmerül a kórkép gyanúja, és ezt megfelelő diagnosztikus eljárással sikerül is igazolni, akkor célzott és kombinált tartós kezeléssel a panaszok radikálisan csökkenthetők, vagy akár meg is szüntethetők. A rendeződött emésztéssel nemcsak a puffadás, hasi görcsök, emésztetlen széklet tűnnek el, hanem a felszívódás is javul, és így a hiánytünetek is megszűnnek. Összességében az élet minősége, a teljesítmény, az immunrendszer teljesítménye és az általános közérzet is sokat javul. (Forrás. balaicza.hu)
Hozzászólás zárolva.