Rémálom? A zuhanás a favorit!
Nem alszunk eleget, a legtöbben alig hat-hét órát pihennek éjszakánként. Pedig a kevés alvás meghatározó rizikófaktora a bármilyen okból bekövetkező elhalálozásnak. Sokunkat kísértenek rémálmok, a leggyakoribb a zuhanás érzése. Minden harmadik magyar elaludt már a munkahelyén.
Nem elég, hogy keveset alszunk, sok magyar nem tudja nyugodtan végigszuszogni az éjszakát: a megkérdezettek közel 15 százaléka állítja csak, hogy nyugodtan pihen éjszakánként. Közel fele néha felébred, de általában végigalussza az éjszakát, míg közel harmadának ritkán vannak nyugalmas éjszakái, és minden apró zajra felébred – derül ki a Nagy alváskutatásból, amelyet a Cardo végeztetett el. A megkérdezett magyarok 40 százaléka alig 6-7 órát alszik, közel 18 százalék 6 óránál kevesebbet. 7-8 órát a válaszadók alig több mint 26 százalék a jelölt meg, kb. 16 százalék pedig ennél több időt tölt alvással. Nem meglepő módon a „hány órát aludna, ha tehetné” kérdésre nem ezek a válaszok a születtek – a legtöbben (35%) 8-9 órát illetve 7-8 órát (24%) szánnának erre a tevékenységre, sőt, közel 10 százalék még 10 óránál is többet fordítana rá.(Pedig az elegendő alvás elengedhetetlen bőrünk szépségének megőrzéséhez!)
„A rövid alvásmennyiség szignifikáns rizikófaktora a bármilyen okból bekövetkező elhalálozásnak. Ha valaki csak napi 4 órát alszik rendszeresen, annak kockázata, hogy bármilyen okból meghal, a kétszerese, ha napi 5 órát alszik a másfélszeres, mint a napi 7 órát alvók esetében. Ennek magyarázata lehet, hogy a rövidebb alvásidőtartam rövidebb pihenési időszakot jelez, ami a mentális egészség gyengüléséhez, szegényes életstílushoz, a fizikai kondíció romlásához, a betegségekkel szembeni ellenálló képesség csökkenéséhez vezet. A hosszú tartamú alvás ugyancsak rizikófaktor. A 8 órás alvás 1,3-szeres, a 9 órás másfélszeres, a 10 órás kétszeres kockázatot jelent a 7 órát alvókkal szemben a bármilyen okból bekövetkező halálra” – mondja dr.habil Szakács Zoltán PhD, a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság elnöke.
Az elalvással, úgy tűnik, nincs gond – a megkérdezettek közel felének nem kell sok idő, körülbelül fél óra, mire elalszik, közel 34 százaléknak ez pár perc alatt sikerül, ám több mint 11 százalék legalább 1-2 órát vagy még többet forgolódik előtte. Hogy mi segít leginkább? Úgy tűnik, hogy a tévénézés – a válaszadók közel 35 százalék a szerint –, majd jócskán lemaradva következik az olvasás (11%), valamint további praktikák, mint például az, hogy elszámolunk 100-ig, gyógyteát vagy tejet iszunk, meditálunk. Közel 32 százalék semmilyen praktikát nem vet be az elalvás érdekében.
Az álom mindig is érdekes téma, lássuk, milyen eredmények születtek! A legtöbben (28%) nem emlékeznek az álmaikra, akik viszont igen, ott a család/barátok tematika vezet. Ha pedig álom, akkor a rémálmok nem megkerülhetők: a megkérdezetteknek csak mintegy 28 százaléka vallja azt, hogy nincsenek rémálmai. Ha pedig rémálom, akkor úgy tűnik, hogy nincs abszolút favorit: a zuhanás vezet közel 15 százalékkal, de az üldözés, a csapdába esés és a menekülésképtelenség, valamint a „szörnyűség történik a szeretteinkkel” is gyakori.
A megkérdezettek harmada csak a saját ágyában tud aludni. Egyedül vagy együtt szeretünk aludni – erre 41–59 százalékos arányban voksoltak. Főképpen oldalt fekve alszunk vagy hason… és a válaszadók harmada már aludt el munkahelyen vagy iskolában, sokan rendszeresen!
A válaszadók körülbelül 87 százaléka nem igazán frissen vagy kifejezetten fáradtan ébred, a megkérdezettek közel fele szerint viszont a matrac számít leginkább a pihentető alvásban. A felkelés, úgy tűnik, nem is megy olyan nehezen: közel 61 százaléknak pár perc alatt, igaz, vagy 33 százaléknak kell 20-30 perc, mire ki tud kászálódni az ágyból.
Legszívesebben közepesen kemény matracon (38%), memóriamatracon (31%) és biomatracon (23%) hevernénk. A rugós és rugótlan egyaránt kedvelt, ugyanúgy, mint a kemény és a puha is (több válasz is bejelölhető volt). Mintegy 30 százalék 5–10 évente cseréli a matracát, közel 60% azonban 10–15 év között, vagy ritkábban. A megkérdezettek több mint háromnegyede tudja, hogy léteznek már matracok, amelyek gyógyászati segédeszköznek minősülnek. Matracvásárlásnál a legfontosabb szempontok: kényelem, egészséges alvás, minőség, szellőzés. Az innováció, úgy tűnik, kevéssé érdekel minket. A legtöbben interneten tájékozódnak, majd az üzletekben – úgy tűnik, hogy a közeli ismerősök, barátok véleménye és a TV, sajtóhirdetések kevésbé számítanak ebből a szempontból. Fülöp Tamás, a Cardo értékesítési és marketingigazgatója szerint mivel az ember nem évente cseréli le a matracát, nagyon nem mindegy, hogy milyet vásárol. Szerinte arra kell kiemelt figyelmet fordítani, hogy kellő alátámasztása legyen a hátnak illetve a gerincnek, és a szellőzés is fontos, mert az a fekhely higiéniáját is növeli, és csökkenti az esetleges allergiás panaszokat.
Hozzászólás zárolva.