Számvetés szívügyeinkről
A 40 éves korban várható élettartam Magyarországon a legalacsonyabb. Egy 45 éves férfi Magyarországon 8,5 évvel rövidebb ideig él, mint svájci kortársa.
Egy éve kezdődött az aterotrombózis következményeinek széles körű feltárását célzó nemzetközi vizsgálat, amely 35 országban 4000 vizsgáló hellyel 65 000 magas kockázatú beteget regisztrál és értékeli az összegyűlt adatokat. A vizsgálat Magyarországon 70 vizsgálóhelyen közel 1000 beteget érint, a részt vevő orvosok több mint fele belgyógyász.
A kiinduló epidemiológiai adatok szerint:
– A 40 éves korban várható élettartam Magyarországon a legalacsonyabb. Egy 45 éves férfi Magyarországon 8,5 évvel rövidebb ideig él, mint svájci kortársa.
-1999 óta 100 000 lakosra vonatkoztatva évi 8%-os csökkenés tapasztalható a keringési rendszer okozta halálozási mutatókban.
A vizsgálatok 2005-ben fejeződnek be, de a félidő már számos új, eddig teljes körűen nem elemzett újdonsággal szolgál.
Az aterotrombózis kockázata a magyar betegek esetében megállapítható, hogy Magyarországon a betegek elhanyagolt magas vérnyomása és koleszterinszintje miatt következik be legnagyobb valószínűséggel az aterotrombózis okozta bármelyik súlyos életét veszélyeztető esemény.
Az aterotrombózis olyan egységes orvostudományi elméletet és gyakorlatot képvisel, amely vallja, hogy a szív, az agy és a végtagi károsodások egy része az érrendszer elváltozásaira vezethető vissza. Az elváltozások kóros formája az aterotrombózis, amely érelmeszesedéssel kezdődik, azaz a nagy és a közepes érfalakon zsírból, rost- és ásványi anyagokból lerakódások alakulnak ki. Mindez csökkenti az erek rugalmasságát, szűkíti átmérőjét. Ha az említett lerakódások leválnak, bekerülnek a véráramba és elzárhatják az útját, attól függően, hogy hol keletkezik az elzáródás, beszélhetünk szívinfarktusról, szélütésről vagy végtagi trombózisról. Magyarországon évente egy városnyi ember – 60 000 ember – hal meg aterotrombózis következtében.
Az aterotrombózis – miután az egész érrendszerre kiterjedő betegség, azt eredményezi, hogy az érintett betegek többségénél legalább kétféle következmény fordul elő. Az eddigi vizsgálatok szerint a szívinfarktusos beteget hamarabb veszélyezteti a szélütés, mint egy következő szívinfarktus, míg a szélütéses betegek többsége 4 éven belül egy szívinfarktusra számíthat. Ez az un. keresztkockázat.
Hozzászólás zárolva.