Szomorú tény: nem fogy a tej

Hazánkban éves szinten az egy főre jutó ideális tej- és tejtermékfogyasztás – tejegyenértékben – 260-270 kg lenne, ezzel szemben tavaly csak 150-165 kg volt, ami csökkenő, stagnáló tendenciát jelent. Az egészséges táplálkozás szerves részét képező tejből fejenként évi 60-65 liter fogy, ami az európai uniós átlagfogyasztás mintegy 4/5-ét jelenti. Szomorú tény, hogy évről évre átlagosan 2-3 százalékkal kevesebb tej fogy Magyarországon, s a felmérések szerint főként a fiatal felnőttek hagyják ki az étrendjükből – hangzott el „A felnőtt magyar lakosság tej- és tejtermékfogyasztása a tudomány és a fogyasztók szemszögéből” című kerekasztal-beszélgetésen

Mennyi tejet és tejterméket fogyasztanak a magyarok?

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálata (OTÁP 2009) szerint napi 259 gramm tejet és tejterméket fogyasztanak fejenként a magyarok, ami azonban lényegesen elmarad az általuk javasolt napi fél liter tej vagy ezzel egyenértékű kalciumtartalmú tejtermékek fogyasztásától – hívta fel a figyelmet Dr. Martos Éva főorvos, az OÉTI főigazgatója.

Az OÉTI ajánlása szerint minden nap és naponta többször kellene tejet és tejtermékeket fogyasztanunk, s előnyben kell részesíteni az alacsony zsírtartalmú élelmiszereket.

A tej és a tejtermékek nemcsak kiemelkedő szerepet töltenek be a kiegyensúlyozott táplálkozásban, hanem évezredek óta bizonyítottak jótékony, kedvező élettani hatásai. Ezek az élelmiszerek tápanyagokban gazdag termékek. A tej és a tejtermékek ideális kalciumforrások, hiszen a tejben egyszerre és optimális arányban található a fehérje, D-vitamin, foszfor, tejzsír és tejcukor, amelyek segítik a kalcium felszívódását, ezáltal pedig csonttömegünk megtartását.

A kalciumnak számos élettani szerepe van, részt vesz a csontrendszer szilárd vázának kialakításában, s elengedhetetlen a csontok és a fogak egészséges szerkezetének fenntartásához. Csontjaink és fogaink tartalékolják egyébként a szervezet kalciumtartalmának legnagyobb részét, 97-99 százalékát, s a felnőtt emberi testben mintegy 1000-1200 g kalcium található, mely a test súlyának 1,5-2 százalékát teszi ki. Miután kalcium nem képződik a szervezetünkben, a szükséges mennyiséget a táplálékokból kell felvennünk.

Az OÉTI ajánlása szerint a változatos, kiegyensúlyozott táplálkozás keretében a napi kalciumszükségletünk 70%-át tej és tejtermékek fogyasztásával tudjuk fedezni. Ez a kalciummennyiség már napi 3-4 egységnyi tejjel, tejtermékkel biztosítható (1 egység pl. egy pohár tej, egy pohár joghurt, 3 dkg sajt, 6 dkg túró). A maradékot többek között halak, dió, mák és egyes ásványvizek rendszeres fogyasztásával lehet fedezni, valamint egyes zöldségek is kiváló kalciumforrások, mint például a spenót, sóska, káposztafélék.

A táplálékkal bevitt kalciumnak azonban csak egy része (kb. 21-70%-a) szívódik fel, attól függően, hogy milyen élelmiszerrel vittük be. A felszívódást sok tényező befolyásolja, a D-vitamin és a tejcukor például elősegíti. A D-vitamin az egészséges csontrendszer kialakulásában és fenntartásában fontos szerepet játszik, megfelelő mennyiségű fogyasztása elengedhetetlen. D-vitamin napfény hatására a bőrben is keletkezik, ezért is fontos minden nap legalább félórás séta, focizás, biciklizés, futás a szabad levegőn. Ételeink közül jó D-vitaminforrások a tej, a tojás, egyes halfélék, a tőkehalmáj és a margarinok.

Milyen tej- és tejtermék-fogyasztási szokások jellemzik a magyarokat?

Hazánkban jellemzőek az egészségtelen étkezési szokások és hiányosak a táplálkozási ismeretek. A lakosság jelentős része túlsúlyos vagy elhízott, illetve gyakoriak a tápanyag-hiányok. A helyesen megválasztott élelmiszerek fogyasztása a megfelelő táplálkozási egyensúly és ezáltal az egészség fenntartását segítik.

A magyar fogyasztók többsége szerint a tej és a tejtermékek a napi táplálkozásuk alapvető részei, de nem tudatosult bennük, hogy ideálisan mennyit is kellene fogyasztani ezekből az élelmiszerekből – emelte ki Szabó Valéria, az Ipsos Zrt. piackutatási igazgatója, utalva a 2011. évi, fogyasztási szokásokat, preferenciákat vizsgáló kutatásukra.

Mint arra rámutatnak, azzal sincsenek igazán tisztában a magyar felnőttek, hogy egyáltalán nem fogyasztanak elegendő mennyiségű tejet és tejterméket. Továbbá felnőttkorban a kalcium-bevitelnek is kevesebb jelentőséget tulajdonítanak, legfeljebb a változó korban lévő nők figyelnek erre oda jobban.

A gyerekek esetében az édesanyák nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy gyermekük napi tejtermék-fogyasztása megfelelő mennyiségű legyen, legyen szó akár kakaóról, tejszeletről, gyümölcsjoghurtról, melyek a gyermekek számára is kedvelt friss tejtermékek. Ezzel szemben a napi és heti tejtermék-fogyasztás az életkor előrehaladtával sajnos csökken, különösen a férfiak körében. A nőknél kevésbé jellemző a csökkenés, mivel ők a megnövekedett joghurtfogyasztással ellensúlyozzák a csökkent tej-, kakaó- és tejdesszert-fogyasztásukat.

A felmérés során megvizsgálták továbbá, hogy milyen tejtermékeket preferálnak a nők és a férfiak. Míg az erősebbik nem tagjainál nem mutatható ki kedvenc tejtermék, addig a hölgyek a joghurtokat részesítik előnyben. A fiatalabb nők körében ez elsősorban gyümölcsjoghurt, idősebb korban pedig nő a natúr joghurt és a kefir fogyasztása. A joghurt sikerességének oka számos előnyös tulajdonsága, valamint az, hogy egyéb igényeket is képes kielégíteni. Amellett, hogy természetes kalciumforrás, könnyű is, nem terheli meg a gyomrot, tápláló, laktató, s kiváló alternatívát jelent az egészséges nassoláshoz.  A férfiak azonban nem találták meg a maguk kedvenc tejtermékét, így körükben a legalacsonyabb a tejtermék-bevitel.

A magyar fogyasztók a tejtermékek vásárlásakor elsősorban az extra minőséget és a kiváló színvonalat tartják szem előtt, emellett pedig egy szubjektív elem is közrejátszik, azaz, hogy a termék minél ízletesebb, minél finomabb legyen. Éppen ezért kiemelt feladata a tejpiaci szereplőknek, a feldolgozóüzemeknek a választék folyamatos bővítése, valamint a tejtermékek fogyasztói érdekeknek és igényeknek megfelelő csomagolásban történő forgalmazása.

Hogyan lehet növelni a magyarországi tej- és tejtermék-fogyasztást?

A hazai tejtermék-fogyasztás növelésének alapját képeznék az innovatív beruházások és a versenyképesség növelése, illetve a fizetőképes kereslet növekedése – hangsúlyozta Kiss Beáta, a Magyar Tejipari Egyesülés elnökségi tagja. Középtávon pedig az egész tejtermék kategória esetében az általános forgalmi adó az EU 10 százalék körüli átlagszintjére történő csökkentése, mely a fogyasztói árak bizonyos mértékű csökkentését is segítené.

Az élelmiszeripart az egyik stratégiai ágazatnak tekinti a kormány, ezért valószínűsíthető, hogy nagyobb arányban részesedhetnek majd a tejfeldolgozó vállalatok is az uniós forrásokból innovatív fejlesztéseik megvalósításához a 2015. évi tejkvóta rendszer megszűnését követően.

A tejből készült friss tejtermékek alapvető élelmiszerek, az egészséghez elengedhetetlen összetevőket tartalmaznak, a hazai és nemzetközi tudományos ajánlásokkal összhangban továbbra is elsődleges helyen kell szerepelniük a hazai kiegyensúlyozott és változatos táplálkozásban.

A hazai tejpiaci szereplők – a tejgazdaságok, a feldolgozóüzemek és a kereskedelmi partnerek – és a kormányzat elkötelezett együttműködésére van szükség annak érdekében, hogy a tejtermékek elérjék a magyar felnőtt lakosság és természetesen a gyermekek táplálkozásában azt az értékes élettani, egészségi és élvezeti hangsúlyt, mint amit az EU többi tagországában is képviselnek – volumenben, választékban egyaránt. Mindenképpen szükséges lenne egyfajta közös fellépésre és közösen megvalósított, tejtermékeket népszerűsítő oktatási és marketing program kialakítására a hazai tejtermék-fogyasztás növelése érdekében, ezáltal is segítve, hogy a jövő generációjának táplálkozási szokásait közös erővel pozitív irányba lehessen elmozdítani.