Facebook hozzászólás
274

Több tízezer bacilust fogdosunk boldogan

Egy átlagos európai papírpénzen 26 ezer baktérium van, amelyek ártalmasak lehetnek egészségünkre, mégis elenyészően kevesen vannak azok, akik kezet mosnak, miután hozzáértek. Az emberek gyakrabban mosnak kezet azután, hogy megsimogattak egy állatot, vagy tömegközlekedéssel utaztak, mint azután, hogy pénzt fogtak a kezükben.

Kép: flickr

Koszosak a pénzérmék és papírpénzek az európaiak kétharmada szerint, így nem higiénikus kézbe venni őket, ám öt európai felnőttből mégis csupán egy mossa meg a kezét, miután pénzhez ért. A magyarok közül többen tartják piszkosnak a készpénzt (84%), és ugyan az európai átlagnál többen mossák meg minden alkalommal a kezüket, miután pénzhez értek, de így is csak mindössze négyből egy ember teszi ezt – derül ki a MasterCard tizenkét európai országban 9 ezer ember megkérdezésével végzett kutatásából. A felmérésben részt vevő magyar felnőttek harmada nyilatkozott úgy, hogy hajlandó lenne változtatni az életmódján azért, hogy higiénikusabban éljen, megelőzve ezzel a lengyel, cseh, német és horvát válaszadókat.

A kutatásban részt vevő európaiak kétharmada egyetértett abban, hogy óvatosan kell bánni a készpénzzel, mert rengeteg kórokozó lehet rajta, ennek ellenére a felmérés szerint Európában az emberek gyakrabban mosnak kezet azután, hogy megsimogattak egy állatot (46%), vagy tömegközlekedéssel utaztak (36%), mint azután, hogy pénzt fogtak a kezükben, ám egyelőre nem hagynak fel a készpénzhasználat szokásával. Magyarországon és Franciaországban van a legnagyobb távolság a készpénzhasználattal kapcsolatos veszélyérzet és a cselekvés között, vagyis e két országban mondták a legtöbben, hogy koszos a készpénz, ám itt mosnak a legkevesebben kezet készpénzes fizetés után.

Azzal kapcsolatban, hogy miért vonakodnak az emberek felhagyni a készpénzhasználat szokásával, Donna Dawsonbrit pszichológus elmondta: a pénz, amely kézzelfogható bankjegyek és érmék formájában van jelen az életünkben, a gazdasági hatalom és az egyéni siker legerősebb látható jelképe, így sokak számára nehéz bármiféle negatív képzetet társítani hozzá. A készpénz koszosságáról szóló információk egy darabig aggasztják az embereket, de aztán viszonylag hamar megfeledkeznek róluk.

Pénz helyett is trendi nászajándék
Azt mondják, a házasság lutri. Hát akkor miért ne legyen legalább a kezdete szerencsés? Manapság elég különös nászajándékok kerülnek a kosárba, például kitöltött lottószelvények vagy nagyobb értékű sorsjegycsomagok.

Egy korábbi vizsgálat, amelyet a MasterCard és az Oxfordi Egyetem végzett 2013-ban kimutatta, hogy egy átlagos európai papírpénzen 26 ezer baktérium van, amelyek ártalmasak lehetnek az egészségünkre. Noha az újabb, idei kutatás résztvevői tudatában vannak a készpénzhasználat lehetséges egészségügyi kockázatainak, mégis kevesen vannak, akik tesznek valamit ez ellen. Eölyüs Endre,a kártyatársaság igazgatója a kutatás kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy rendkívül fontos a fertőzésveszély csökkentése és az ezzel kapcsolatos tudatosság növelése. Szerinte több szempontból is logikus lépés a készpénzmentes fizetés, hiszen amellett, hogy kártyás vásárlás esetében a kártyabirtokos teljes mértékben kontrollálja a fizetés folyamatát, sőt, egyérintéses fizetésnél még át sem kell adnia senki másnak a kártyát, a bankkártyák nem porózusak, mint a gyapotszálakból készített európai bankjegyek, és szükség esetén bárhol, bármikor könnyen letörölhetők, gyorsan fertőtleníthetők.

Láthatatlan kórokozók
Semmi sem az, aminek látszik, főleg nem, ha mikroszkóp alá kerül. Hitted volna, hogy még egy tisztának tűnő konyhapulton vagy akár a saját kezünkön is annyi izgő-mozgó apróság nyüzsög, mint ahány ember egy zsúfolt bevásárlóközpontban? Legyünk elővigyázatosabbak!

Dr. Jim O’Mahony ír biológus, a Cork Institute of Technology munkatársa szerint régóta közismert, hogy kapcsolat van a pénzhasználat és a higiénia hiánya között. Történelmi feljegyzésekből tudjuk, hogy Angliában a falusiak a pénzt hibáztatták a pestisjárványok terjedéséért, és fertőtlenítési céllal ecetes hordókban áztatták a pénzérméket. Az utóbbi években számos tudományos kutatás igazolta, hogy a bankjegyek és pénzérmék baktériumokat és más mikrobákat hordoznak. Az emberek többsége tudatában van annak, hogy kockázatos pénzzel érintkezni, ám a gyakorlatban a többség még a legegyszerűbb higiénés szabályokat sem tartja be.

Annak tudatában, hogy egy átlagos európai bankjegyen 26 ezer baktériumkolónia él, minden okunk megvan arra, hogy a készpénzhasználatot egészségügyi kockázattal járó tevékenységnek tartsuk, ami épp olyan fertőzésveszélyes, mint megfogni a vécékilincset, közös tányérból enni nyilvános helyen, vagy megfogni egy mozgólépcső korlátját. Noha nincsenek kőbevésett nemzetközi sztenderdek arra vonatkozóan, hogy a téli infuenza- vagy egyéb járványok idején hogyan kellene kezelni a készpénzt, az biztos, hogy a fertőzésveszélyes időszakokban célszerű lenne előnyben részesíteni a higiénikusabb megoldásokat, például a készpénzmentes fizetést.



Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

ÉLET-MÓD

7 dolog, ami télen is kiváló kerti elfoglaltság lehet

Ahogy beköszönt a tél, sokan hajlamosak elfeledkezni a kert nyújtotta lehetőségekről, pedig ilyenkor is rengeteg…

Minden, amit tudni érdemes a szemfenékvizsgálatról

A tévhitekkel ellentétben a szemészeti vizsgálat nem egyenlő az optikákban végzett éles látás vizsgálattal.…
1 / 3 462

PÉLDA-KÉP

1 / 258

KUL-TOUR

1 / 158

ÉLET-MÓD

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!