Tudj meg többet a cukoralkoholokról! Remek cukorhelyettesítók!
Sokan – cukorbetegségben, inzulinrezisztenciában szenvedők vagy az egészséges életmód hívei – igyekeznek a cukrot mással helyettesíteni. Remek alternatívát kínálnak számukra az úgynevezett cukoralkoholok. De mik ezek, és milyen előnyeik, hátrányaik vannak?
Mik is azok a cukoralkoholok? A nevükkel ellentétben sem a hagyományos értelembe vett cukorhoz, sem pedig az alkoholhoz nem tartoznak. A cukoralkoholok ugyanis a szénhidrátok redukciójából – ez az a folyamat, amelynek során a vegyületből oxigént vonnak el- képződő többértékű alkoholok. A természetben is megtalálható anyagokról van szó, de mesterségesen is előállíthatók – magyarázza Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.
Lassú felszívódású szénhidrátok lévén, remekül beilleszthetők cukorbeteg- vagy IR-diétába is, hiszen lassan emelik meg a vércukorszintet. Hozzávetőleg feleannyi energiát tartalmaznak, mint a fehér cukor, így fogyaszthatják azok is, akik meg szeretnének szabadulni a súlyfeleslegüktől. Nagy előnyük továbbá, hogy a szájban található baktériumok számára nem jelentenek tápanyagot, így nem roncsolja a fogakat- éppen ezért számos cukormentes rágógumiban is megtalálhatók. Kifejezetten ajánlottak olyan süteményekhez, ahol a cukor tömege is fontos a recept elkészítéséhez.
Bár a cukoralkoholok rengeteg előnnyel rendelkeznek, nagy hátrányuk, hogy nagyobb mennyiségben az érzékenyebbeknél hasmenést, görcsöket, puffadást válthatnak ki, bár ezek a tünetek a szervezet fokozatos hozzászoktatásával kiküszöbölhetők. További hátrányuk, hogy nem karamellizálódnak, ráadásul mélyen a pénztárcánkba kell nyúlni vásárlásukkor.
A legnépszerűbb cukoralkoholok közé tartozik a szorbit, a mannit, az eritrit, a xilit és a maltit.
A szorbit számos gyümölcsben megtalálható, ám mesterségesen is előállítják, leggyakrabban kukoricakeményítőből. Hőálló, így sütéshez is remekül felhasználható, ráadásul segít az étel puhán tartásában, mivel jelentős a vízmegkötő képessége. Lebontásához nem szükséges inzulin, de magas energiatartalma – 2,4 kcal/g – miatt fogyókúrázóknak nem ajánlott. Édesítőereje a cukoréhoz képest 0,6. GI: 4, jele: E420
A mannita természetben megtalálható algákban, zuzmókban, ipari felhasználásra pedig gyümölcscukorból állítják elő. Igen lassan szívódik fel a vékonybélben, 20%-a változatlan formában kiürül a vizelettel. Energiatartalma 2,4 kcal/g, édesítőereje a cukoréhoz képest 0,5. GI: 2, jele: E421
Az eritrit a természetben, gyümölcsökben és gombában fordul elő, a boltban vásárolt formáját cukor erjesztésével állítják elő. Energiatartalma 2,4 kcal/g. A vékonybélben teljesen felszívódik, így hashajtó hatása gyakorlatilag nincs. Jól használható az élelmiszeriparban, mivel növeli a sütőipari termékek eltarthatóságát, frissességét. Édesítőereje a cukoréhoz képest 0,65. GI: 1, jele: E968
A xilitet iparilag nyírfából, illetve kukoricacsutkából és préselt cukornádból állítják elő. Az elfogyasztott nyírfacukor csupán negyede szívódik fel a vékonybélben, ezért erős hashajtó hatású lehet. Érdemes a bevitt mennyiségét fokozatosan emelve hozzászoktatni a szervezetet. Édesítőereje 1–1,5-szerese a cukorénak. Energiatartalma 2,4 kcal/g. Az egyetlen cukoralkohol, amelyre szénhidrátot kell számolni a cukorbetegeknek. GI: 12, jele: E967.
A maltit a cukoralkoholok közül az egyik legédesebb– édesítőereje a cukorhoz képest 0,9 –, így kevesebbet kell belőle használni, mint a többiek esetében. Szirup formában is megtalálható édességekben, ezt azonban cukorbetegek nem fogyaszthatják a hozzáadott egyszerű cukor miatt. Kalóriatartalma: 2,4 kcal/g, GI: 35, jele: E965. (Forrás: Budai End
Hozzászólás zárolva.