Tudtad? Ezek a fogcsikorgatás „mellékhatásai”!
Amellett, hogy idegesítő annak, aki hallja, fáradtságot, fej- és nyakfájást, zsibbadást, fülzúgást, de akár migrénes rohamokat is okozhat az éjszakai fogcsikorgatás annak, aki műveli. A kezelést azonban nem szabad halogatni, mert a következmények súlyosak is lehetnek!
Dr. Benkő Krisztina,az Oxygen Fogászat fogszakorvosa néhány érdekes dologra is felhívja a figyelmet a fogszorítással és -csikorgatással kapcsolatban. A jelenség legfőbb oka az, hogy az alsó és felső fogak kiegyensúlyozatlan érintkezése miatt az állkapocsízület nem tudja elérni a nyugalmi záródási pontját. A kiegyensúlyozatlanságot egy nagyobb korona, egy magasabb tömés is okozhatja. Alvás közben sokan előre-hátra csikorgatnak, mások oldalra teszik ezt.
És hogy miért öntudatlanul csikorgatunk? Azért, mert az ízület ilyenkor normál esetben is végez reflexes, minimális mozgásokat. Éppen ezért, ha valakinek oldalt normálisan nőtt a foga, elöl viszont nem érnek össze a frontfogak, akkor addig próbál szorítani, amíg az érintkezés létre nem jön, ami persze lehetetlen. Az előre-hátra csikorgatás sokszor fiatal korban alakul ki, ugyanis az ilyenkor panaszmentes, de minden irányába növő bölcsességfogak gyakran észrevétlen akadályát képezik a jó harapásnak, rágómozgásnak. Ha a bölcsességfogak a csontban megbújva növekednek, és nekifeszülnek az utolsó rágófogaknak, szintén rossz érintkezés jöhet létre.
Ugyanakkor elképzelhető, hogy csupán a napi stresszre reagálunk így álmunkban, vagy éppen egy rossz szokás áll a háttérben. Az okot csakis fogorvos tudja pontosan meghatározni.
Mivel a csikorgatók ötöde a nappali maximális szorító erőt meghaladó erővel nyomja össze éjszaka a fogait, a következmények messze vezethetnek. A frontfogak élei lekopnak, letöredeznek, az érintett fogakon nyaki kopások alakulnak ki, súlyosabb esetben minden rágófelszínen megjelennek a komoly kopások. Tévhit, hogy a rágás koptatja el a fogakat, hiszen egy falat elrágásához nagyjából fél percre van szükség, amely idő alatt az őrlőfogak mindössze 0,2 másodpercig érintkeznek. Ez az idő viszont szinte semmi egy éjszakai, akár 45 perces csikorgatáshoz képest.
A következmények pedig nem csak a fogakat érinthetik, ugyanis kialakulhat halántéktáji fájdalom, tarkó- és nyaki feszülés, sőt hátfájás is. Az állkapocsízület és a fül belső szerkezetének összefüggése miatt kialakulhat füldugulás, fülpattogás vagy akár migrén is. Ha a fogakat megemelik, és visszarendezik az ideális helyzetükbe, kialakítják a megfelelő harapásmagasságot, a száj körüli ráncok is kisimulhatnak.
„Súlyos, nem kezelt esetekben az ízület maga is károsodik, felszínei elkopnak. A már röntgenfelvétellel is diagnosztizálható elváltozás igazolhatja a kóros mozgások tartós jelenlétét. Mivel az ízület önmagában nem tud regenerálódni, sokszor fogszabályzással vagy szigorú mérések alapján kidolgozott harapásemeléssel, illetve különböző harapásemelő, fogvédő sínekkel lehetséges javítani a helyzeten, és megakadályozni a romlást. Ennél is súlyosabb esetben szájsebészeti megoldáshoz kell folyamodni” – mondja dr. Benkő Krisztina. Bizonyos esetekben komoly és több szakterület összehangolt csapatmunkája kell a probléma megoldásához. Együtt dolgozhat a szájsebész, aki például kihúzza a ferdén növő bölcsességfogat, a fogszabályzó orvos, aki beszabályozza a fogak irányát, helyzetét és méretét, és egy esztétikai fogorvos, aki kialakítja a végső formát, színt és elhelyezkedést.
Hozzászólás zárolva.