Végleges gyógyulás

Ma Magyarországon minden harmadik (!) embert kínozza aranyér betegség. Kevesen tudják, de ennek döntő oka abban keresendő, hogy nem jó székelési metódussal élnek az emberek. Szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy erőlködni sosem lenne szabad, vagy akinek gondjai vannak ezzel, az húzzon a lába alá egy sámlit, ami megkönnyíti a dolgokat. Ha viszont már a végbélnyílás apró vénái kitágultak, megnagyobbodtak, megnyúltak, akkor beszélhetünk aranyérről.

 

Amikor a hasüregben megváltozik a nyomás, például nagyot emelünk, csúnyán köhögünk, szorulás miatt erőlködünk, vagy nagyobb túlsúlyt cipelünk, akkor könnyen kialakulhat az aranyér. Várandósság alatt a megnagyobbodott méh, emelkedett hasi nyomás és a fokozott folyadékigény együttesen az érintettek harmadánál vált ki aranyeres panaszokat, és persze a szülés maga is okozhat elváltozást.

A kismértékben kitágult vénák odafigyeléssel, gyógyszeres kezeléssel még képesek regenerálódásra. Minél jobban kitágulnak, annál kevésbé valószínű, hogy eredeti állapotuk visszaállítható. Ezért sorolják 1-4-ig súlyossági fokba, így tudják megmondani van-e remény a műtét elkerülésére, vagy az aranyér kezeléséhez már beavatkozás szükséges.

A belső aranyér első jeleit legtöbb esetben a WC papíron hagyott vér miatt veszik észre. Kialakulásának négy fázisa van, az első fázisban még nincsenek komoly panaszok, az aranyér csak kicsit nagyobbodik meg, vérzékeny, de nem fáj. A második lépcső a kiforduló ér, ami vissza is húzódik, ilyenkor már kellemetlen érzéssel is jár, és a vérzés is gyakoribb. A harmadik fázisban az aranyeres csomók már nehezen húzódnak vissza, és szinte mindig fájnák, véreznek. Az utolsó stádiumban pedig már állandóan kifordult állapotban van az aranyér, ilyenkor már csak műtéttel helyezhető vissza. A külső aranyerek azonnal panaszt okoznak, kellemetlenek, viszketnek, és később fájnak is. Ha a kitágult erekben a véráramlás nagyon lelassul, ezek trombotizálhatnak, ami már súlyos fájdalommal, duzzadással és gyulladással jár.