Vissza a jól bevált szokásokhoz!
Ahhoz, hogy valóban elmondhassuk, egészségesen táplálkozunk, nem csupán az étkezési szokásoknak, és a különböző fogásoknak kell megfelelniük a kívánalmaknak, hanem maguknak, az élelmiszereknek is Egészségeseknek kell lenniük. Azaz egészségesen táplált állatok, egészségesen termesztett zöldségek, gyümölcsök kellenek.
Közhelynek hangzik, de ha jól belegondolunk nagyon is igaz, hogy a civilizációs betegségek tulajdonképpen egyidősek magával az emberi civilizációval.
Ha az ősember túlságosan megsütötte, szinte elégette a húst, akkor tulajdonképpen a rák már akkor is létezhetett? – vetődik fel a kérdés. Ezt persze ma már nehéz lenne kideríteni, s az is lehet, sőt valószínű, hogy nem.
Mert az kétségtelen, hogy a civilizáció erősödése, az urbanizáció, a technika és az orvostudomány fejlődése szinte paradox módon felgyorsította a civilizációs betegségek megjelenését, szaporodását, s persze a felismerhetőségét is.
Így tulajdonképpen csak mintegy 100 éve vonult be az orvosi szótárakba a civilizációs betegség fogalma. Számos betegséget sorolnak ma már ebbe a kategóriába, melyeknek sokféle összetevője okozója van, a túlsúlytól, a dohányzáson át a tartós negatív stresszig.
Épp ezért e betegségek elkerülése, megelőzése sem könnyű. Számos cikk, könyv, tanulmány jelent már meg erről, melyekben egy közös tényező van, a táplálkozás. Csakhogy – ismét egy paradoxon – az egészségesnek tartott táplálkozás is hordozhat veszélyeket, éppen a civilizáció miatt.
Ahhoz ugyanis, hogy valóban elmondhassuk, egészségesen táplálkozunk, nem csupán az étkezési szokásoknak, és a különböző fogásoknak kell megfelelniük a kívánalmaknak, hanem maguknak az élelmiszereknek is egészségeseknek kell lenniük.
Azaz egészségesen táplált állatok, egészségesen termesztett zöldségek, gyümölcsök kellenek.
S ebben nagyon sok riasztó hír lát napvilágot. Kergemarha kór, madárinfluenza, mérgezett paprika, agyonpermetezett gyümölcsök, műtrágyával hizlalt zöldségek, stb.
Csak egy módon próbálhatunk meg ez ellen védekezni, ha alaposan meggondoljuk hol, mit vásárolunk.
Elvben léteznek ma már Európai Unióban – így hazánkban is – az élelmiszer-előállításnak, -feldolgozásnak szigorú szabályai, melyek éppen azt célozzák, hogy ne kerülhessenek az emberi egészségre ártalmas anyagok a táplálékba.
A gyakorlatban azonban – mint példák is bizonyítják, ezt ki lehet kerülni, s az ügyeskedők meg is teszik. Másrészt a termelők igyekeznek felgyorsítani a hizlalást, érést. Ettől ugyan esetleg nem kerül egészségre káros anyag az állatok húsába, a növényekbe, de az egységnyi súlyra vetített tápértéke bizony általában kisebb.
Hozzászólás zárolva.