Facebook hozzászólás
1 587

KUBAI ROMBUSZOK

Olá! Megjöttek az új rokonok!

Már láthatja a nagyközönség a kritikusan veszélyeztetett kubai, más néven rombuszkrokodilokat, akik nemrégiben érkeztek a Fővárosi Állat- és Növénykertbe. Az öt állat még nagyon fiatal, így hosszuk alig haladja meg a fél métert, de idővel két méternél is nagyobbra fognak nőni.

A nagyközönség szeme láttára fog megnőni a Fővárosi Állat- és Növénykert legújabb látnivalójának számító öt kubai krokodil. A frissen érkezett állatok még csak kétévesek, így testhosszuk sem sokkal haladja meg a fél métert. Ám az elkövetkező években folyamatosan gyarapodva idővel kétméteresnél is nagyobbra nőhetnek majd. Egyelőre inkább aranyos, semmint félelmetes a megjelenésük, bár egy ekkora krokodil is támadhat, ha fenyegetve érzi magát. A nagyközönség az állatkerti Nagy-tó partján álló Krokodilház belső terében láthatja őket.

Crocodylus Rhombifer, Kép: wikimedia
Crocodylus Rhombifer, Kép: wikimedia

A kubai, vagy másik nevén rombuszkrokodil (Crocodylus rhombifer) a legkisebb elterjedési területű, és az egyik leginkább fenyegetett krokodilfaj, amely ennek megfelelően sokkal ritkább, mint például a pápaszemes kajmán, a nílusi krokodil, vagy éppen a mississippi aligátor, amelyek viszonylag gyakori lakói az állatkerteknek is. Vadon élő kubai krokodilok ma már csak a kubai Zapata-félsziget mocsárvilágában, illetve az ugyancsak Kubához tartozó Ifjúság-szigeten fordulnak elő. Eredetileg a vadászat miatt ritkultak meg, ma pedig a viszonylag szűk elterjedés rontja az állomány túlélési esélyeit, így nem véletlen, hogy a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) vörös listáján a kubai krokodil kritikusan veszélyeztetett fajként szerepel.

Kubai rombuszkrokodil, Kép: flickr
Kubai rombuszkrokodil, Kép: flickr
Méretét tekintve közepes termetűnek mondható, a kifejlett állatok hossza általában 2-3,5 méter, de egyes feljegyzések szerint a múltban ennél nagyobb példányokat is megfigyeltek. Méretéhez képest eléggé agresszívnek számít. A természetben a fiatal állatok általában halakon és puhatestűeken élnek, a nagyobbak pedig a halak mellett előszeretettel fogyasztanak teknősöket is. Fogazatuk valamelyest idomult is ehhez a táplálékhoz, mert amíg az elülső fogak inkább hegyesek, és a zsákmány csúszásmentes ragadására szolgálnak, a hátrébb lévő fogak valamivel tompábbak, így ideálisak a teknősök páncéljának összeroppantására.





Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

PÉLDA-KÉP

1 / 258

ÉLET-MÓD

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!