Meg kell előzni az iskolai erőszakot, de hogyan?

– Az iskolai erőszak nemcsak a fizikai atrocitásokat, bántalmazásokat jelenti, hiszen ide tartoznak az olyan verbális formái is, mint a kiközösítés, a csúfolás, vagy a napjainkban egyre nagyobb teret kapó online zaklatás is – magyarázza Kovács Ildikó önvédelmi szakértő. Szerinte a gyerekek sok esetben nem mernek szólni erről, viselkedésük megváltozása azonban beszédes lehet.

– A nyitott gyerekből zárkózott lesz, az alapvetően is introvertált iskolás pedig dühkitörésekkel jelezhet. Tipikus az is, hogy megborul a nyugodt alvása: éjszaka felriad, álmában sír, kisiskolás esetében pedig akár be is pisilhet – teszi hozzá a szakértő, aki úgy véli, ennek oka az, hogy a gyermekek a napközben őket ért traumákat éjszaka dolgozzák fel.

A bántalmazások következményei azonban nappal is egyértelműek: beszédben előjön egy dadogás, tikkel, rágja a körmét, vagy tépkedi a haját. A szakértő szerint éppen ezért rendkívül fontos, hogy folyamatosan figyeljük gyermekünket és gyakran beszélgessünk arról, mi történt vele az iskolában, hogyan érzi magát, mi okozza a belső feszültséget.

Kommunikáció + együttműködés = megelőzés

Kovács Ildikó meggyőződése, hogy nemcsak szülő-gyermek kommunikációra van szükség az iskolai erőszak megfékezéséhez, hanem a pedagógusokkal való együttműködés is éppen olyan fontos.

– Egyeztessünk a tanárokkal, tanítókkal arról, hogyan telik a gyermekünk napja az iskolában, kikkel játszik mostanában. Ha egy korábbi barátság megromlik, tájékozódjunk róla, mi lehetett ennek az oka, volt-e köztük konfliktus. Ha egy korábbi barátság megromlik, tájékozódjunk róla, mi lehetett ennek az oka, volt-e köztük konfliktus. Beszéljünk arról, hogy ha a gyermekünk mindig a társaság középpontja volt, mi az oka annak, hogy mostanában inkább egyedül játszik – magyarázza a szakértő. Hozzáteszi, a meglévő információk alapján aztán dönthetünk arról, hogy a beszélgetések elegendők-e a gyermek számára, vagy érdemesnek tartjuk az alapvető önvédelmi ismeretek elsajátítását is.