FREE SZFE
Élőláncos tiltakozás: Kelet-Európában komoly hagyományai vannak
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SzFE) autonómiájának védelmében tegnap megtartotta élőláncos demonstrációja, mint tiltakozási forma komoly hagyományokkal rendelkezik térségünkben. A kelet-európai rendszerváltások során számtalan alkalommal éltek vele, elég, ha csak a Molotov-Ribbentropp paktum aláírásának ötvenedik évfordulóján megformált, majd’ 600 kilométer hosszúságú emberfolyamra gondolunk, melyben észt, lett és litván polgárok egyként vettek részt. Magyarországon pedig a bős-nagymarosi vízlépcső ellen tiltakoztak így számtalan alkalommal.
Vasárnap, a legóvatosabb becslések szerint is mintegy nyolcezer ember részvételével, élőláncos tiltakozást szerveztek a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SzFE) autonómiájának védelmében; a lánc az egyetem Vas utcai épületétől egészen a Parlamentig tartott, a láncot alkotó több ezer ember pedig kézről, kézre adta a hallgatók által megfogalmazott kifogásokat tartalmazó Chartát.
Az ügy előzménye, hogy a kormányzat gyakorlatilag egy magánalapítványba szervezte ki a korábban állami fenntartású felsőoktatási intézményt, az alapítvány kuratóriuma pedig megalakulása után gyakorlatilag olyan döntések sorozatát hozta, melyekkel egyik pillanatról a másikra felszámolta az intézmény függetlenségét és önállóságát.
Erre válaszul mondott le az egyetem szenátusa, mondtak fel egyetemi oktatók, és foglalták el a Vas utcai épületet a diákok. Az élőláncos tiltakozás után Upor László rektorhelyettes bejelentette, hogy elhalasztják az egyetemen a tanév megkezdését és meghosszabbítják a beiratkozás határidejét is.
Történelmi élőláncok
Az emberek alkotta úgynevezett élőlánc gyakori és sajátos tiltakozási forma volt a 30 évvel ezelőtti átalakuló Kelet-Európában. Kezdetben főként környezetvédelmi célok jegyében szerveztek ilyen jellegű akciókat.
BALTI ÁLLAMOK, 1988-89
Az első ilyen megmozdulásra 1988. szeptember elején a Szovjetunió balti államaiban került sor, amikor is a Balti-tenger partján sok tízezer ember egymás kezét fogva hívta fel a figyelmet a tenger katasztrofális ökológiai állapotára. A rendszerváltás hajnalán a környezetvédelmi akciók alkalmasak voltak arra, hogy direkt politikai követelések megfogalmazása nélkül mozgósítsák a változásokban érdekelt erőket.
Az 1989. augusztus 23-ai újabb nagyszabású baltikumi megmozduláson már kifejezetten a politikai mondanivaló dominált: a balti népfrontok szervezésében 560 kilométer hosszúságban másfél millió ember kapcsolódott össze Tallinntól Rigán keresztül Vilnius főteréig egy hatalmas élőláncban, így emlékezve az 1939-be ben megkötött Molotov-Ribbentropp paktum aláírásának ötvenedik évfordulójára.
Az akció nem csak a baltiak szabadságvágyát demonstrálta, hanem felhívta a világ közvéleményének a figyelmét az elnyomott kis nemzetek helyzetére is.
Hozzászólás zárolva.