HAVONTA 4 FŐS VACSORA ÁRA MEGY EL GYÓGYSZERRE
Ennyit szánunk az egészségünkre
A magyarok havonta fejenként átlagosan 15 ezer forintot költöttek az egészséggel kapcsolatos termékek vásárlására, legnagyobbrészt gyógyszerekre. Magánorvoshoz a lakosság négytizede jár legalább évente egyszer, főként fogorvoshoz és nőgyógyászhoz, ám ezt a koronavírus-járvány úgy árnyalta, hogy a magánorvoshoz járók 15 százaléka kevesebbet szánt ilyen szolgáltatásra.
Az elmúlt két évre visszatekintve minden ötödik megkérdezett számolt be a szokásos havi kereteket meghaladó egészségügyi célú kiadásról – derül ki a Cofidis Hitel Monitor augusztusi egészségügyi felméréséből. A megnövekedett költséget többségük a havi jövedelméből finanszírozta, viszont negyedük kénytelen volt a megtakarításaihoz is hozzányúlni, ötödük pedig kifejezetten erre a célra is spórolt valamennyi pénzt.
Egy 4 fős vacsora árát költjük el egészséggel kapcsolatos termékekre havonta
A 18-69 éves magyarok háromnegyede szokott receptköteles gyógyszereket vásárolni, és közel ugyanekkora arányban vásárolnak recept nélkül is kapható készítményekből is. Kétharmaduk vesz fertőtlenítő szereket, védőmaszkot azonban csupán ötből hárman vásárolnak. Ennek oka feltehetően, hogy többen másoktól kapják, vagy maguk varrják otthon.
Étrend-kiegészítőket és egészséget támogató készítményeket – csepp, vitamin, gyógytea – a lakosság közel fele vásárol patikában vagy a patikán kívül, míg gyógyászati segédeszközökre – mint például talpbetét, inhalátor, vércukormérő csík – közel harmaduk költ.
Egy átlagos hónapban egy személy összesen 15 ezer forintot költ el egészséggel kapcsolatos termékekre, legnagyobb arányban receptre vagy anélkül kapható gyógyszerekre. Ez az összeg szinte teljesen független az életkortól és az anyagi helyzettől.
Ennél valamivel magasabb összeget, 18-19 ezer forintot költenek például a gyermeket nevelők, a nyugdíjasok, a háztartásbeli foglalkoztatottak és a nem dolgozók.
Rendkívüli kiadások: ritkán rendezzük hitelből
Minden ötödik magyar emberre igaz, hogy az elmúlt két évben volt olyan nagyobb, egészségi állapottal kapcsolatos kiadása – saját maga vagy a szűkebb családja számára –, ami meghaladta a szokásos havi kiadások keretét. Ezek a költések leggyakrabban (38 százalék) nagyobb műtéti eljárást nem igénylő beavatkozásokat jelentettek, úgy mint gyógyszerkiadás, vizsgálat, gyógyászati segédeszköz, speciális táplálkozás vagy rehabilitáció (szanatórium, kúra).
Közel negyedüknek azonban nagyobb beavatkozások (műtét, szülés, kórházi kezelés) során keletkezett jelentősebb kiadása. Többségüknek (51 százalék) ez 50 ezer forintnál alacsonyabb összeget jelentett, 26 százalékuknak 20 ezer forint alattit. Ugyanakkor a magasabb összegek sem ritkák, egy átlagos „rendkívüli” kiadás 142 ezer forintra is rúghat.
Akiknél felmerül ilyen nagyobb összegű kiadás, azok azt a leggyakrabban az aktuális havi fizetésükből finanszírozzák. Negyedüknek viszont az általános célú megtakarításaihoz is muszáj hozzányúlnia. Nehéz helyzetben segítenek a családtagok és barátok, kölcsönnel (15 százalék) vagy a beteg helyett a kezelés kifizetésével (10 százalék). Háromnegyedük jellemzően csak egyetlen forrást vesz igénybe, de negyedük kettő, illetve három vagy még annál is több „zsebből” fedezi a kezeléshez szükséges összeget. Az egészségpénztári egyenlegből, vagy a biztosításból fizetett beavatkozások nem jellemzőek (3-4 százalék), a hitelre történő kezelések pedig kifejezetten ritkák (1 százalék).
Hozzászólás zárolva.