Organikus, de praktikus?
Makovecz Imréről őszintén – videóinterjú Torma Tamás építészetkritikussal
Az általában hírínségesnek tekinthető év elején két, viszonylag fajsúlyos hírben is szerepelt Makovecz Imre egy-egy munkájával. A piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem épületei, melyek Makovecz tervei alapján készültek a rendszerváltást követően, az egyháztól az állam kezelésébe kerültek, maga az oktatási intézmény pedig budapesti ingatlanokba költözött. A kormányközeli Hír TV pedig egy majd tíz éves Makovecz templom tervéről törölte le a port, és egyben lengette be a katedrális méretű építmény budai helyszínen való megvalósulását. A két hír apropóján beszélgettünk az építész munkásságának egyre inkább változó megítéléséről Torma Tamás építészetkritikussal.
- Pár napja a Hír TV egy 20 perces műsorában reális lehetőségként számolt be Makovecz Imre egyik utolsó munkája, a Budapest, XII. kerületi Apor Vilmos térre tervezett templom megépüléséről.
- Makovecz a múlt század egyik legjelentősebb magyar építésze volt, akinek épp a fővárosban nincs egyetlen középülete sem. A templom pedig – a műsorban elhangzott megfogalmazás szerint – Makovecz főműve, az életmű “koronaékszere”, egyben “esszenciája” lenne.
- Amikor Makovecz Imre 2011 szeptemberében meghalt, a templom megépítésének ügye rögtön előkerült. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) félmilliós kezdőtőkével gyűjtést indított.
- A katolikus egyház ugyanakkor nem támogatta az ötletet: a püspöki kar szerint templom építéséről, sőt, ilyen célú pénzgyűjtésről is kizárólag az egyház dönthet, civil kezdeményezésre egyházi épületet, templomot nem lehet emelni.
- A püspöki karnak a Makovecz-templommal kapcsolatos ellenérzéseiben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai kampuszával kapcsolatos rossz tapasztalatai is közrejátszottak. A funkcionalitás szempontjait nélkülöző és gyorsan pusztuló egyetemi épületek ugyanis nem teremtettek bizalmat az építész felé. A kampusz Budapestre költöztetése közben már meg is indult, a piliscsabai területet pedig az állam vette a kezelésébe.
- A budai katedrális építési költségei sem mellékesek: 2011-ben tízmilliárd forintra becsülték, az építőipari árak elszállása miatt ma valószínűleg ennek többszörösébe kerülne.
- Az építészeti és egyéb kétségek mellett a templom szellemisége sem nyerte el sokak tetszését, a megjelenő szimbólumok, szobrok, díszítmények ugyanis sokkal inkább egy pogány építmény szimbolikáját, semmint a keresztény szellemiséget jelenítenék meg.
Facebook hozzászólás
Hozzászólás zárolva.