Egy kilencéves kislány belehalt a vírusba
Koronavírus – nem csak fertőzhet, de meg is betegítheti a gyereket
Bő egy éve tart a Covid-19-járvány, ez alatt az idő alatt a folyamatosan zajló tudományos kutatások révén rengeteget megtudtunk a kórokozókról és magáról a betegség természetéről is. Mivel az idősebb korosztályok jóval veszélyeztetettebbek, rájuk több figyelem irányult eddig, ugyanakkor a gyerekek érintettségével kapcsolatos tudásunk is napról napra gyarapszik.
Bár a járvány első hónapjaiban született tanulmányok azt sugallták, hogy a gyerekek szinte alig járulnak hozzá a kórokozó terjesztéséhez, az újabb kutatások borúsabb képet festenek. A fertőzött gyerekek felső légútjaiban legalább olyan sűrűn tanyáznak a vírusok, mint a fertőzött felnőttekében, ezért érdemes továbbra is potenciális vírusgazdaként érdemes kezelni a gyerekeket.
Ha megbetegszik a gyermek, az mennyire súlyos?
Már az újszülöttek is megfertőződhetnek a koronavírussal és meg is betegedhetnek tőle. Tüneteket is sokan produkálhatnak, de nagy részük tünetmentes. Ha vannak tüneteik, akkor azok jellemzően enyhébbek, mint a felnőtteké, a gyerekek többsége átesik a fertőzésen enyhe láz, kis köhögés kíséretében, néhányuknál pedig hasmenés léphet fel, és fáradtnak érezhetik magukat.
A fertőzött kiskorúak kisebb arányban igényelnek kórházi ellátást, mint a felnőtt betegek, és a gyerekek körében a halálozási arány is alacsonyabb, 0,09 százalékos.
Hogy a fertőzést nem szabad félvállról venni, azt mutatja az is, hogy két hete egy kilencéves kislány halt meg a vírusban. A texasi Makenzie Gongora állapota nem volt súlyos, mindössze egy kis fejfájásra panaszkodott és hányt. Semmilyen alapbetegsége nem volt, reggelre mégis meghalt – írta meg a Mirror.
A tizenéveseket jobban megviseli a kór, leginkább a 10-14 éves korosztályban alakulhat ki súlyosabb tüdőbetegség. Komolyabb tüneteket mutatnak még az egyéves kort el nem ért csecsemők is, az ő immunrendszerük ugyanis még nem elég fejlett, légutaik viszont szűkek.
Komplikációk, szövődmények
Bár a komolyabb tünetek és komplikációk gyerekeknél ritkábbak, mégis előfordulhatnak, és az alapbetegséggel, elsősorban a neurológiai károsodással bíró gyerekekben nagyobb eséllyel elő is fordulnak.
Az egyik legveszélyesebb – ugyanakkor elég ritka -, a fertőzést követően később fellépő szövődmény az úgynevezett sokszervi gyulladásos megbetegedés, melyet a szakirodalom MIS-C (multisystem syndrome in children) néven ismer. Ez egy immunreakció, ami hasonlít más gyulladásos betegségekhez, de a szervezet kifejezetten a koronavírus-fertőzésre adja ezt a választ, a fertőzéses tünetek után általában 2-4 héttel.
Legjellemzőbb jelei a napok óta tartó magas láz, kiütések, bevérzett szem, gyulladt szájnyálkahártya és ajkak, kísérőtünetek lehetnek hasfájás, hányás, hasmenés, gyengeség, fáradtság és aluszékonyság.
Ez leginkább a 10-14 éves korosztályt sújtja. A gyanús tünetek jelentkezésekor, és különösen akkor, ha a gyerek 10-14 éves kor körüli, érdemes mielőbb orvoshoz fordulni. A járvány kezdete óta Magyarországon körülbelül 120 gyereket láttak el ezzel a betegséggel.
Lehet-e oltani?
Bár a gyerekeket általában kevésbé viseli meg a Covid-19, mint a felnőtteket, mégis, ha nem kapnak oltást, közülük is sokan vírushordozók lehetnek, ez pedig nehezítheti a nyájimmunitás kialakulását. Ezért, bár egyetértés még nincs a kérdésben a tudósok körében sem , egyre több szakember javasolja a gyerekek beoltását.
A gyerekeknek ugyanakkor máshogy működik az immunrendszerük, mint a felnőtteké, és a mellékhatások tekintetében sem lehetünk biztosak azok erősségében. A felnőtteken végzett vakcinatesztek eredményeit már csak ezért sem lehet egy az egyben a gyerekekre is vonatkoztatni.
Mivel a gyerekek kevésbé veszélyeztetettek, eddig a sor végére kerültek a klinikai vizsgálatokban. Különböző cégek vakcináinál más mellékhatások fordulhatnak elő, amelyek korosztályonként is változhatnak, ezért ezeket alaposan ki kell vizsgálni.
Már az is nagyon jó forgatókönyvnek tekinthető, ha a következő tanévkezdéskor el lehet kezdeni a gyerekek beoltását.
Mi történjen az oltásig?
A legjobb védekezés a megelőzés: kézmosás, távolságtartás, maszkviselés, a közösség elkerülése.
Mivel a gyerekek higiéniai fegyelme általában csekély mértékű, érdemes sűrűn ellenőrizni őket. Ajánlatos a minimumra csökkenteni a gyerekekkel érintkezők számát, például a járványveszélyes időszakban ne hívjunk bébiszittert.
Az óvoda és az iskola persze nagy kockázat, ezt a rizikót csak az intézményekkel és a többi szülővel együttműködve lehet csökkenteni.
Minden Covid-gyanús tünetnél érdemes azonnal a háziorvoshoz fordulni. Ezen túl be kell tartani az általános járványügyi intézkedéseket és a karantént, ez utóbbit már a hatósági intézkedés megszületése előtt.
Hozzászólás zárolva.