Szép, új világ
Hamarosan már mesterséges anyaméh is kihordhatja az emberi magzatot?
Lehet, hogy már nincs is olyan messze, hogy az emberi embriók mesterséges anyaméhben növekedjenek. A tudomány – az egerek esetében – erre már megtalálta a választ, és már csak idő kérdése, hogy mikor alkalmazzák az eredményeket az emberek esetében is. Persze ott vannak még az etikai és jogi kérdések is, melyek mind megválaszolásra várnak.
Izraeli a tudósok a múlt héten jelentették be, hogy sikerült megtermékenyített egér petesejteket mesterséges anyaméhben a „terhesség” 11. napjáig (ez az említett állatok esetében félidőnek számít) növeszteni; vagyis az egész folyamat, a kezdetektől, az anya testén kívül zajlott. Minderről a Weizmann Tudományos Intézet kutatói a Nature folyóiratban számoltak be. Az anyaméhen kívüli vemhesség normálisan zajlott, az embriók rendesen fejlődtek; a kémcsövek üvegfalán keresztül látható volt, ahogy az állatok szíve folyamatosan 170 dobbanás/perc sebességgel vert.
Az egérembriók nem voltak nagyobbak, mint a napraforgómagok, de amit képviselnek, az hatalmas lépés lehet tudományos szempontból: mindez egy lépéssel közelebb visz a terhesség nélküli szaporodáshoz.
A kísérlet, sikere esetén, valamicskét a nemek közötti mostani egyensúlytalanságon is javítana:
…mindenkinek, férfinek és nőnek egyaránt csak annyit kellene tennie, hogy bedobja ivarsejtjeit a „közösbe”, a többiről pedig majd a tudomány gondoskodik.’
Persze egy ilyen lépés komoly erkölcsi kérdések garmadáját vetheti fel a jövőben.
A „kémcsövekben” növekedő egérembriók képe természetszerűleg előhívja Aldous Huxley Szép új világának mesterséges keltetőit, vagy a Matrix című film hasonló tartalmú jeleneteit, de a mesterséges anyaméhhel való kísérletek már régen nem csak a képzelet szüleményei, tudományos kísérletek sora zajlik évek óta ezen a területen.
Japán kutatók már 1992-ben a némi sikert arattak kecske-embriókkal, de 2017-ben a Philadelphiai Gyermekkórház (CHOP) kutatói báránymagzatokat a vemhesség félidejétől sikeresen növesztettek mesterséges anyaméhban. Holland kutatók pedig 2019-ben 2,9 millió euró támogatást kaptak az EU-tól egy olyan mesterséges méh kifejlesztésére, amely érzékelőkkel ellátott emberi csecsemők másolatait használná fel, mielőtt kórházakba telepítenék őket.
A tudósokat nemes szándékok motiválják: meg akarják menteni a bolygón a legkiszolgáltatottabb embereket azáltal, hogy javítják a koraszülöttek életben maradási esélyeit, de a kísérletek során arra is fény derülhet, miért van ennyi koraszülés, és miért végződik ennyi terhesség vetéléssel.
Hozzászólás zárolva.