160 éve született a magyar festőfejedelem

Honnan ismerhette Rippl-Rónai a modern festészeti irányzatokat? Kikkel találkozott, kik hatottak rá és miből merítette témáit? Lássuk röviden a híres festő pályáját.

Rippl-Rónai 1861. május 23-án született Kaposváron egy sváb és horvát felmenőkkel rendelkező családban. Patikussegédként dolgozott, majd Budapesten gyógyszerész mesteroklevelet szerzett. Első szakmája maradandó nyomot hagyott rajta: egy alkalommal kénsavval öntötte le bal kézfejét, mely élete végéig emlékeztette gyógyszerész múltjára.

21 évesen kezdett el rajzolni, két évvel később Münchenben, a Képzőművészeti Akadémián tanulta a festészet technikai fogásait. Az 1887-es esztendő már Párizsban találta, ahol a szintén kint élő Munkácsy Mihálynál tanult és dolgozott. Egészen 1901-ig Franciaországban élt és alkotott , ez idő alatt behatóan megismerte a legmodernebb, legújabb festészeti irányzatokat: a posztimpresszionizmust és a hozzá tartozó pointillizmust, az ebből kibontakozó, színvilágban gazdag fauvizmust, valamint a francia posztimpresszionistákból álló Nabis-csoportot, amelynek japán művészetre épülő stílusa megalapozta a szecessziót és az expresszionizmust.

Bár a XIX. század utolsó éveiben már egyre több időt töltött Magyarországon, kiállításokat rendezett, csak a századfordulót követően költözött haza, munkáit azonban akkor még a magyar közönség hűvösen fogadta. Tanulmányútra ment Belgiumba és Olaszországba. Ekkor jelent meg művein a dekoratív szecessziós színvilág. Képei egyre inkább fellazultak, színesebbé váltak, jellemzően a családi, illetve ismeretségi köréből választott modelleket, témákat.

Az új évszázadban egyre sikeresebbé váltak a kiállításai hazai körökben is. 1908-tól a nyarakat szülővárosában, Kaposváron, a Római-villában töltötte, melyet ma már Rippl-Rónai-villaként ismerünk. Ekkoriban újabb váltás történt a festészetében: vattaszerűen foltos technikájával készített képeit „kukoricás stílusnak” keresztelte el.

Rippl-Rónai a festményeken túl szecessziós stílusú enteriör-terveket és ablaküvegeket is készített. Az Ernst Múzeum nagyméretű üvegablakát 1912-ben tervezte. A festő a magyar képzőművészeti életben is komoly szerepet vállalt: alapító tagja volt a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének (MIÉNK), és részt vett a Nyugat mozgalmában is.

Az első világháború után, az 1920-as években készítette el a Nyugat című folyóirat meghatározó személyiségeinek portrésorozatát. A világ több nagy múzeumának gyűjteményében találhatók Rippl-Rónai-művek, a párizsi Musée d’Orsay például öt alkotást is őriz a festőtől: a Jelenet Somssichék kertjében című képe a múzeum állandó kiállításán látható, akárcsak a chicagói Art Institute-ban a Karcsú nő vázával című festménye.

Az újra nyílt Magyar Nemzeti Galériában az állandó kiállítás látogatói személyesen is megcsodálhatják Rippl-Rónai műveit, a pünkösdi hosszú hétvége miatt pedig az MNG kiállításai hétfőn is látogathatók, a járványvédelmi előírások betartásával.