Hogyan szövi be életünket a világháló?

Földünk gazdaságában és társadalmában végbemenő változások fontos jellemzője az információ és a tudás szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló átfogó társadalmi struktúra kialakítása, az élet egyre több területének globalizálódása, az egyén szerepének előtérbe kerülése.

A változások egyik fő mozgatója az „információs forradalomnak” is nevezett jelenség. A csúcstechnológia két fontos területén: a számítástechnika és a távközlés terén, nemcsak a mennyiségi és minőségi teljesítmény-növekvő ütemű fejlődése, hanem a két terület egymáshoz való rohamos közeledése és az alkalmazásokban való együttes megjelenése, integrációja figyelhető meg.

Az információs technológiák integrációjának lényeges következménye, hogy a gyorsan bővülő nemzetközi számítógépes hálózatokon földrajzi és politikai-társadalmi korlátozás nélkül egyre több ember számára válik lehetségessé az otthoni, munkahelyi, vagy mobil számítógépen keresztül az óriási és naponta bővülő információtömeghez való hozzáférés, valamint a sokoldalú kommunikáció.

Az információ terjedése és az ezzel járó folyamatok az élet minden területét átalakítják, gyökeresen megváltoztatják az egyén társadalomban elfoglalt helyét, az így kialakuló új társadalmi struktúrát nevezik Globális Információs Társadalomnak.

Az információs társadalom Magyarország számára is a fejlett világhoz való kapcsolódást jelenti, ha időben és kellő mélységben, tudatosan készülünk és veszünk részt a még alakulóban levő, de rendkívül gyorsan fejlődő folyamatokban.

Az előrejelzések szerint lendületes emelkedésre lehet számítani számítógépek elterjedésében: 2005 végére már 1,17 milliárd felhasználóra lehet számítani. A felhasználók számának dinamikus növekedését egyértelműen a vezeték nélküli, mobil hozzáférést biztosító eszközök elterjedésétől várják, amelyek – új technológiáról lévén szó – elsősorban a fejlett országokban idéznek elő jelentős változásokat.

A számok bármennyire is elképesztők, az információs forradalom a világ nagyon kevés országát, így a Föld népességének csak kisebbik hányadát érinti. Az iparosodott, fejlett országok adják a Föld népességének mindössze 15 százalékát, ezzel szemben az internetet elérni képes összes felhasználó 88 százaléka is ezekben az országokban él. Az iparilag legfejlettebb országokban már a lakosság 44 százaléka rendelkezik internet-hozzáféréssel. A fejlett országok olyannyira kialakították a saját régióik közötti információs és kommunikációs hálózatot, hogy a fehér foltok egyfajta információs underclass osztályba kerülnek.