Hogyan szövi be életünket a világháló?

Német szakértők például felvetették, hogy ma már Dél-Afrika lakosságának a 96 százaléka számára a hálózatok kiépítettsége lehetővé tenné a mobiltelefonok használatát, ám az ott élők mindössze egyharmada él ezzel. Az ok ma már nem az infrastruktúra hiánya, hanem mindenekelőtt a készülékek viszonylag magas ára, illetve a használatukhoz szükséges ismeretek hiánya. (Ennek jegyében indult a közel múltban akció Ausztriában a régebbi típusú mobiltelefonok összegyűjtésére, hogy a már kidobásra szánt, Nyugaton elavultnak számító készülékeket a fejlődő országok lakosságának ajándékozhassák.) (Forrás: MTI)

Az új eszközök bekapcsolásával elsősorban az eddig is behálózott emberek előtt nyílnak újabb lehetőségek. Az internet költségeinek drasztikus csökkenése és a vidéki hozzáférés technikáinak fejlődése a növekedés irányába mutat, de a fő visszatartó erő esetükben nem pénz és technológia kérdése, hanem inkább pszichológiai tényezők. A motiváció és a képzettség hiánya, illetve az előnyök helytelen felmérése. Nem meglepő módon a leginkább hátrányos helyzetben lévő csoportok (öregek, szegények, fogyatékosok) körében tapasztalható leginkább ez a tendencia.

Hazánkban jelenleg kb. 2,5 millió ember használja az internetet. A hazai digitális megosztottság abból fakad, hogy vannak, akik előbb kezdik el használni az információ technológiai eszközöket, míg mások sokkal később, vagy várhatóan soha. A legtöbben információszerzésre, kapcsolattartásra és szórakozásra használják leginkább.

Az biztos, hogy az Internet gyors és hatalmas tárháza van. Én például már nem tudom elképzelni nélküle az életemet. Barátaimmal e-mailen keresztül tartjuk a kapcsolatot. Jobb, mint a telefon, mert olcsóbb, s nem fordul vele elő, hogy rosszkor jön meg egy levél, s megzavar valami fontos dologban. Ha információra van szükségem, akkor is a netre megyek, mert ott tényleg mindent meg lehet találni, csak tudni kell keresni.