Facebook hozzászólás
143

Imolai Judit asztrológus a Mérleg haváról

Elgondolkozhatunk így a Mérleg Havában arról, vajon miért töltjük virágkorunkat azzal, hogy ha nincs társunk, Őt keressük, ha van, kutatjuk: szeret vagy nem szeret? – és ha szeret: vajon meddig tart?…

Kapcsolatokról elmélkedve mindenek előtt jól tesszük, ha először saját emlékeinket rendezzük össze, milyen élményeket tudunk lelkünk naplójában összefoglalni családunkról, és milyen kapcsolatban töltött tapasztalatokkal gazdagodtunk eddig.

A lélek ügyeit vizsgáló tudományok (asztrológia, pszichológia,…) biztató tanulsága: minden párkapcsolati,társkapcsolati, munka- vagy érzelmi szál rendezésére valamilyen múltunkból eredő családi modellből nyerhetünk magyarázatot, és amint felismertünk egy hiányt vagy jól – rosszul rögzült viselkedést, magatartási formát, onnantól változtathatunk is azon. Ez csak rajtunk múlik.

A velünk szembesétáló tapasztalatok, fizikailag megjelenő emberek tükörképek: amit nem tudtunk megtanulni magunk a karmikus fejlődésünk során, ahhoz „segítségül” kapjuk a külvilágban megjelenő embert, tudatalattink manifesztációját, aki arra vezet majd minket, hogy hogyan formálódhatunk tovább.

És amikor ennek segítő erejét nem-tudomásul-véve tagadnánk a változás szükségességét, jön létre a jungi értelemben megfogalmazott projekció, azaz kivetítés: mutatóujjunkat felemelve rámutatunk valakire, mondva: ő a felelős.

Pedig magunkból is kiindulhatnánk: vajon miért kell ezt a kiegészülést megtapasztalnunk?  És próbálkozhatunk akár egy egyszerű kísérlettel tovább: ha valakire rámosolygunk, annak ösztönösen meglágyul az arca, lelke, felébredünk a százéves átkos varázsálomból, és enyhül a karma-kötés.

Meglepő tanulságokkal szolgálhat önmagunkat tanulmányozó, múltunkat vizsgáló gyűjtőmunkánk: az átélendő történetek ismétlődnek, magunk sem valljuk be, de folyton „visszaesünk”, és képtelenek vagyunk beismerni, magunk is hibázunk olykor. Ideális esetben persze szépen fel tudnánk sorolni azokat a tulajdonságokat, amelyeket elvárnánk a leendő, természetesen Mr. Tökéletes Társtól.

Sajnos SOHA nem a Tökéleteshez megyünk! Inkább apát kerestünk, vagy anyapótlékot? Anyagi biztonságot, vagy megengedő szabadságot?

Mi volt fontosabb, hogy elkerüljünk otthonról, vagy hogy átvegye valaki a felelősségeket?

Társunk, partnerünk, akit az Élettől, Karmánktól kapunk, olyan bennünket kiegészítő tulajdonságokkal rendelkezik, amelyeket mi magunk nem birtoklunk, illetve olyan tapasztalatokat kell átélnünk, amelyekkel kapcsolatban még van valami tartozásunk, törleszteni valónk.





Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

ÉLET-MÓD

Rehabilitáció és egészségmegőrzés Hévízen

A kor előrehaladtával jelentkező mozgásszervi problémák az életminőség jelentős romlását okozhatják, különösen, ha…

7 dolog, ami télen is kiváló kerti elfoglaltság lehet

Ahogy beköszönt a tél, sokan hajlamosak elfeledkezni a kert nyújtotta lehetőségekről, pedig ilyenkor is rengeteg…
1 / 3 462

GASZTRO

PÉLDA-KÉP

1 / 258

ÉLET-MÓD

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!