Az introvertált hajlam
Mottó: Senki sem gyömöszölhető bele egyetlen személyiség-tipológiai dobozba, de mindenki egy ilyen dobozból lóg ki.
Az introvertált típusú ember a belső világhoz kapcsolódik erősebben – az extrovertálttal szemben, aki inkább a külső világhoz kötődik. Ne feledjük el, mondom így az elején, utalva az introverzió-extroverzió személyiség-dimenzóról korábban írtakra, hogy mindketten így születtek. Keményebben fogalmazva: nem egy tanult attitűdről van szó, következésképpen nem is lehet csak úgy módosítani, megváltoztatni ezt a személyiségjegyet.
Természetesen lehet tudomásul venni és bekalkulálni viselkedésünk, magatartásunk megtervezésébe, lehet ellensúlyozni, elfedni-elkendőzni – de ne engedjünk a „Ha igazán szeretsz” kezdetű zsarolásoknak, és ne ígérjük meg, hogy ezentúl nem leszünk annyira intro- (vagy extro)vertáltak. Magunknak se fogadjuk meg, hogy holnaptól nyitottabbak leszünk, mert ez kb. annyi, mintha egy kékszemű ember megfogadná, hogy másnap már barna lesz a szeme…
„Egy Isten-arc él eltemetve bennem, / néha magamban látom, néha másban” – írja a költő Remenyik, és ne zavarjon bennünket a ‘néha másban’ kifejezés: ez az idézet az introvertált hajlamú embert jellemzi.
Ezzel kapcsolatban írtam korábban, hogy visszahúzódó, csendes, töprengő, előnyben részesíti a könyveket a társasággal szemben… Mély élményekre vágyik – folytatom most -, ezeket keresi a társban is (néha magamban… néha másban).
Nem magányos az introvertált ember – csak egyedül van. És szeret egyedül lenni: ez az egyedüllét tölti fel energiával is. A társ mellett is úgy és akkor érzi jól magát, ha bármikor visszavonulhat a saját belső (s a másikétól jól elhatárolt) világába. Gyakran elég és megnyugtató a számára pusztán annak a tudata, hogy – a világán kívül természetesen, de – elérhető közelben ott van a társa. Néha még elérhető se kell legyen, az is elég, ha tudja, hogy van, létezik, és – ha akarja – találkozhatnak. Az ilyen emberek nem is ragaszkodnak ahhoz, hogy együtt lakjanak a társsal: nekik elég annak a tudata, hogy van társuk és találkozhatnak… Egy házban, de külön lakásban, vagy csak egy lakótelepen, városrészben élnek „együtt”…
Hozzászólás zárolva.