Szorongásból betegség
A szorongásban szenvedők a leggyakrabban testi tüneteik miatt fordulnak orvoshoz. Gyakori panaszkodásuk miatt egy idő múlva családjuk, néha még az orvosok is „képzelt betegnek”, „hipochondernek”, „hisztisnek” tartják őket. Máskor az orvos testi betegségek tüneteit véli felfedezni náluk, és eszerint kezeli őket.
A generalizált szorongás magyarul általános szorongást jelent. A szorongás teljesen normális, fontos élettani jelenség. Lelki, vegetatív és testi tünetei vannak, amelyek azt jelzik számunkra, hogy valamilyen veszély fenyeget bennünket, valamiféle nehézséggel állunk szemben, amivel vagy meg kell birkóznunk, vagy el kell, hogy kerüljük. Mindenki sokszor érzett már szorongást, például egy szigorú tanár óráján feleltetés előtt, vagy a fogorvosi rendelőben. Ilyenkor mindnyájan feszültséget, idegességet, ingerlékenységet, türelmetlenséget élünk át, izmaink megfeszülnek (fogainkat összeszorítjuk, karizmainkat megfeszítjük) szívünk hevesebben dobog, gyorsabban, kissé nehezebben lélegzünk, szánk kiszárad stb. A generalizált szorongásban szenvedő személyekre jellemző, hogy az átlagosnál kisebb megterhelésre is ezekkel a szorongásos, „ideges” tünetekkel reagálnak és ezek a közvetlen kiváltó tényezők megszűnése után is hosszabb ideig fennmaradnak.
A legjellemzőbb tünetek a szinte állandó aggodalmaskodás különféle anyagi, munkahelyi, családi, kapcsolati, bármilyen fennálló, vagy elképzelhető nehézség miatt. A beteg a legtöbb dologgal, a jövővel kapcsolatban is a veszélyeket, a problémákat látja. Aggódik, mi lesz vele és azokkal, akiket szeret. Ezeken a rossz érzésein sokszor nem tud uralkodni, nehezen tudja elterelni róluk a figyelmét. Általában mások is alig tudják megnyugtatni.
Gyakoriak a koncentrációs nehézségek, a szétszórt figyelem és a kisebb memóriazavarok. A beteg nehezen tud a munkájára odafigyelni, éppen akkor nem jutnak eszébe dolgok, amikor kellene. Ezeket valójában nem felejti el, később, nyugodtabb helyzetben gond nélkül felidézi őket. A generalizált szorongásban szenvedők gyakran látszólag minden ok nélkül fáradtnak érzik magukat, kisebb terhelések után is kimerülnek. Mások nehezen tudnak nyugton maradni, állandóan izegnek-mozognak, hajukkal, ruházatukkal, különféle tárgyakkal babrálnak.
Sokszor fordulnak elő alvászavarok. A betegek fáradtak, kimerültek, de alighogy lefekszenek, „kimegy az álom a szemükből”. Gyakran gondjaikon, problémáikon, apróbb-nagyobb sérelmeiken rágódnak, amelyek nem hagyják őket elaludni. Van, hogy elalszanak, de időről időre felébrednek, és nehezen tudnak újra elaludni, reggel sokszor fáradtan ébrednek.
Hozzászólás zárolva.