A sikeresség titka

Szeretné ön, kedves olvasó, ha egy üzleti partnerről a kölcsönös üdvözlés pár mondata alatt ki tudná deríteni, melyik az a kommunikációs csatorna, amelyen keresztül a leghatékonyabban érheti el célját, mindenki megelégedésére? Szeretne-e magabiztosan, megnyerően viselkedni, eredményes gondolkodási és viselkedési stratégiákat kialakítani, és megvalósítani? Elérhető. Mindez olyan módon, hogy önmagát és az adott témát hiteles és attraktív módon mutatja be anélkül, hogy a szorongás legcsekélyebb tüneteit észlelné. Bizonyára szívesen elsajátítaná azt is, mikor és hogyan vegye át a kezdeményezést a tárgyalásai során, miközben hatékonyan és sziporkázóan érvel, rugalmas, találó válaszokat ad, és biztonsággal éri el a kitűzött célt.

Példák sokasága bizonyítja, hogy az NLP (Neuro-lingvisztikai Programozás) módszerének használatával üzleti életét sikeressé, társkapcsolatát és más emberekkel való viszonyát harmonikussá, családi életét kiegyensúlyozottá teheti. Ugyanis ezeknek az ideális állapotoknak a létrehozását rövid idő alatt meg lehet tanulni – bármiféle előképzettség nélkül is. (Számos nagy nyugati cég kötelezővé tette topmenedzserei részére az NLP tanulását. Szerencsére már mi is felébredtünk, az utóbbi időben több bank, nagyvállalat „iskolázta be” vezetőit, humánerő-gazdálkodással foglalkozó dolgozóit.)

Speciális kotta

Az NLP rendszerét két nagyon kíváncsi, nagyon kreatív ember alkotta meg a 70-es évek elején: a kaliforniai pszichológus-matematikus Richard Bandler és John Grinder nyelvész. Nem kisebb kalandba vágtak bele, mint hogy bárki számára megvalósíthatóvá teszik a csodatevést, a zsenialitás elérését.

Megfigyelték a kor legnagyobb pszichoterapeutáit, mit tesznek, hogy olyan kiváló eredményeket érnek el a pacienseik viselkedésváltoztatásában. Az eredményeken felbuzdulva, tanulmányozták a híres menedzserek, kommunikátorok, prédikátorok, politikusok viselkedésmintáit is. Csakhogy ők nem arra voltak kíváncsiak, milyen szakmai módszerekkel érik el az emberekben létrejött csodálatos változásokat, hanem azt figyelték, mit, mikor, hogyan csináltak ezek a hírességek, közben milyen nyelvi elemeket, fordulatokat használtak, hogyan gesztikuláltak, hogyan mozgott a szemük, hogyan változtatják hangjuk színét, beszédsebességüket. Azt is regisztrálták, hogyan változnak az érzelmeik, és mi módon tudnak másokban is érzelmi kimozdulásokat előidézni, hogyan használják a múlt kellemes avagy kellemetlen élményeit céljuk elérésére.

Vizsgálódásuk eredményeképp bámulatos, forradalmi felfedezést tettek: „minden viselkedés lemodellezhető, lekottázható” – bárki által lemintázható, és a „kotta” alapján újrajátszható.