Tejcukor-érzékenység: tünetek és diagnózis

Jellegzetes tünetek
A tejcukorra érzékeny betegek esetében a leggyakoribb tünetek: a robbanásszerű, gyakori vizes hasmenés, haspuffadás, szélgörcs. A laktóz-intolerancia felismerését nehezíti, hogy a tünetek kialakulása nem mindig mutat közvetlen összefüggést a tejfogyasztással. Óvodás és iskoláskorú gyermekek esetében görcsös köldöktáji fájdalom, lesápadás, kellemetlen szájszag lehet a panasz.

Tejcukor, vagy tejfehérje?
A hétköznapokban gyakran keveredik a két fogalom, s így a laktóz-érzékeny betegek is inkább mellőzik a tejtermékek fogyasztását, noha esetükben bizonyos készítmények nem okoznak tüneteket. Fontos tehát, hogy első körben tisztázzuk, hogy a panaszokat, mely összetevő okozza. – magyarázza dr. Polgár Marianne, a Budai Allergiaközpont gyermek-gasztroenterológusa.
A tej, étkezésünk egyik értékes eleme. Számos előnyös tulajdonsága ellenére a tej fogyasztása tejre érzékeny egyéneknél panaszt okozhat. Mennyiségében és minőségében is két olyan jelentős összetevője van a tejnek, mint a fehérje- és a tejcukor, melyek betegségi tüneteket válthatnak ki.
A tejfehérje, és a tejcukor hasznosítása a szervezet számára különböző módon történik. A fehérjék bontásában az emésztőenzimek játszanak szerepet. Ha a fehérjék bontása nem megfelelő, és a bél immunrendszere fokozott érzékenységet mutat, a tejfehérjék a bélen keresztül átjutva az egész szervezetre kiható immunválaszt, allergiás reakciót váltanak ki.

Ez a tejallergia.

A tejben jelentős mennyiségben jelenlevő laktóz két cukor molekulából, glukózból és galaktózból áll. A laktóz bontását a vékonybél bolyhain található finom szerkezetben, a kefeszegélyben található laktáz enzim végzi. A tünetek és a panaszok oka, hogy a táplálékok enzimatikus bontása nem történik meg. A tejcukor érzékenységet tehát a szervezetben lévő tejcukor bontását végző enzim (laktáz ) hiánya vagy csökkent mennyisége okozza.

Felnőtteknél, gyermekeknél egyaránt jelentkezhet
A laktáz enzim a magzati életben alakul ki, csecsemőkorban éri el aktivitásának csúcsát, 3 éves kor után mennyisége lassan csökken. Csecsemő és kisdedkorban inkább csak a bélnyálkahártya károsodásával járó betegségek esetében csökken mennyisége, mivel a laktáz enzim nagyon érzékeny és a bélboholy felszíni károsodása már az enzim működése nem kielégítő.
Nagyobb gyermekekben és felnőtteknél betegség nélkül is lehetséges a laktáz enzim csökkent működése.
Érdekes, hogy a különböző népeknél a csökkent működésnek nem azonos a gyakorisága. Az Amerikai Egyesült Államokban a fehérbőrű lakosságban 15%, az ázsiai eredetű népeknél 40%-ban, az afrikai eredetűek között 85%-ban fordul elő a laktáz hiány.
A laktóz intolerancia genetikusan meghatározott kórkép. Úgy tűnik, hogy a laktóz bontó képesség főként azoknál a felnőtteknél marad meg, ahol ezeréves hagyománya van a tejfogyasztásnak.
A teljes laktáz hiány rendkívül ritka veleszületett rendellenesség (prímér laktóz-intolerancia). A laktáz csökkent működése esetében mindig van működő enzim is, így feltételezhető egy bizonyos mennyiségű tejcukor fogyasztása panaszok nélkül. Ez a szekundér laktóz-intolerancia, ami abban az esetben jön létre, ha a laktáz enzim működése elégtelenné válik, vagy megszűnik valamilyen bélbetegség vagy genetikai adottság miatt.