Esély az ételnek, esély a kukázás megszünésére

Esély az ételnek

Havonta legalább 14,8 kilogramm ételt vagy ételmaradékot dob a szemétbe egy átlag amerikai az ENSZ élelmezésügyi szakértői szerint. Tavaly az USA-ban összesen 33 millió tonna ételmaradék került szeméttelepekre és szemétégetőkbe. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium adatai szerint a tojások 23 százaléka, a terményeknek pedig még nagyobb hányada kerül a kukába. És akkor még szó sincs az élelmiszerboltokban, raktárakban és piacokon megromló friss gyümölcsökről és zöldségekről, amelyek a nap végeztével moslékként végzik. Az éttermek és élelmiszer-áruházak is sok zöldséget és gyümölcsöt dobnak el, ha külsejük nem felel meg az elvárásaiknak. A pocséklásban az európaiak sem maradnak el sokkal az amerikaiak mögött. Egy átlagos keresetű ember évente 180 kilogramm ételt hajít a szemétbe a Reuters hírügynökség számításai szerint.

Pazarlási pontok

A témában alapos kutatást végző amerikai Natural Resources Defense Council (Természeti Erőforrás-védelmi Tanács) úgy látja, hogy az élelmiszer-nyersanyagok mintegy 30–50 százalékát nem fogyasztják el, tovább növelve a lakosság pocsékolásának mértékét. Magyarországon például évente összesen körülbelül 1,86 millió tonna élelmiszer nem kerül emberi fogyasztásra, ebből 400 ezer tonnányi a lakossági élelmiszer-hulladék.
Az élelmiszerpazarlás több ponton is jelentkezik. A kevésbé fejlett országokban elsősorban a gyártás és az áruelosztás során keletkezik hulladék, az általános élelmiszerhiány ellenére. Ha van ellátmány, a rossz útviszonyok miatt összevissza dülöngélő teherautókban nyomódnak össze a termények. A hűtőszekrények hiánya és a magas hőmérséklet is felgyorsítja a romlási, erjedési folyamatot. A fejlett országokban viszont elsősorban a háztartásoknál keletkezik hulladék, többek között a szükségesnél több és nem megfontolt élelmiszervásárlás, az élelmiszerek nem kellően hatékony felhasználása vagy éppen tárolási hiányosságok miatt.
Az Európai Unióban a szemétbe dobott élelmiszer 42 százaléka a fogyasztóktól származik, és az összes vásárolt élelmiszer egynegyede végzi hulladékként. Ezek az adatok még ijesztőbbnek tűnnek, ha figyelembe vesszük, hogy a világon naponta mintegy 25 ezer ember hal éhen, miközben évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer-hulladék keletkezik. E mennyiség fele egymilliárd ember ellátására lenne elegendő; a statisztikák szerint jelenleg ennyi az éhezők száma a világon.
Magyarországon a gyakorlatilag is éhezők számát 100-200 ezerre teszik a szakértők. Minőségi éhező – vagyis aki nem jut megfelelő minőségű élelmiszerhez, például húshoz rendszeres időközönként – a magyar lakosság mintegy negyede, 2,5-2,6 millió ember.
Szakértők úgy látják, hogy az élelmiszer-gyártási lánc teljes egészét kell fenntarthatóvá kell tenni, vagyis a fogyasztást is. Ha az organikus farm vagy éppen a szalámigyár ökológiai és vegyi lábnyomát sikerült csökkenteni, de termékeiket a felvevőpiacon továbbra sem hatékonyan osztják el, az élelmezési válság éppúgy megoldatlan marad, mint eddig.